Jó hangulatban zajlott le a Nagyküküllő Vadász-Horgász egyesület által megrendezett első lékhorgász verseny Zeteváralján. A megmérettetésre Vásárhelyről, Gyergyóból, és Udvarhelyről érkeztek a vállalkozó szellemű horgászok. Voltak, akiket az előző napi időjárás elijesztett, habár beneveztek, mégsem jöttek el, ők igazán bánhatják.
Reggel 9 órakor volt a találkozó a tóparton. A korábban lehullt nagy mennyiségű hó ellenére mindenki időben megérkezett, akik messzebbről érkeztek azok számára ez komoly teljesítmény volt. A havas táj egyszerűen lenyűgöző volt, sok horgász hangosan is kifejezte elismerését a környék szépsége előtt.
 Igazi téli táj.
Rövid eligazítás, és az úgymond munkavédelmi tájékoztató után, sorsolhattak a versenyzők, hogy milyen sorrendben mennek a jégre, ahol mindenki mehetett bármerre a kijelölt pályán belül. Az egyetlen zavaró tényező, ami kissé beárnyékolta a horgászatot, az a jégen összegyűlt pár centis vízréteg volt, amit 10-15 centi hó borított, de szerencsére nem szegte ez kedvét senkinek.
Habár elég nagy hely rendelkezésére állt a horgászoknak, mégsem szóródtak szét, viszonylag közel helyezkedtek el egymáshoz, így mindenképp jobban telt az idő. Igazi felszabadult beszélgetés alakult ki, néha nevetéstől visszhangzott a partszéli erdő. Nem volt sehol egy hangos szó, vitának még csak a szikrája sem volt felfedezhető. Készségesen segítették egymást a résztvevők, hol lékfúró kölcsönadásával, néhol nemcsak kölcsön adtak, hanem léket is fúrtak a versenyzők egymásnak. A külső szemlélődő számára inkább hatott egy baráti összejövetelnek, mintsem versengésnek, és ez volt az igazi ok, amiért felötlött a verseny ötlete.
A fogott halak listája igencsak rövid lett annak ellenére, hogy igen színes halfaunával bír a tározó. Domolykók és sügérek képviseltették magukat a verseny alatt. Nagy mennyiségben a sügérek jelentkeztek (sajnos), és azokból is az aprók. Fájdalom, de ezek a jövevények néhány év alatt annyira elszaporodtak, hogy ritkításra szorulnak, különben komoly károkat tudnak okozni ikra és ivadékfaló tulajdonságuknak köszönhetően. A sügérek az állomány ritkítása végett nem nyerték vissza szabadságukat, de a domik kegyelemben részesültek egytől-egyig.
A következőkben a felesleges szócséplés helyett inkább a fotókkal igyekszem visszaadni az eseménytörténéseit.
 Zajlanak az előkészületek.  A versenyt végig a jókedv jellemezte.  Itt már megvannak az első fenevadak.  Kézben kell tartani a pálcát, nehogy elragadja valami vízi szörny.  Akár erre is járhat a bestia.  Nem kérem, nem erre a fenevadra gondoltam.  Egyike a nagy megbecsülésnek örvendő domolykóknak.  Néhol több is akadt.  Helyenként meg sügér akadt bőven.  Nem kell megijedni, nem töltötte az éjszakát a jégen a sporttárs, csak így komfortosabb és véd a széltől is.  Egy aprócska domi.  Ez meg egy nagyobbacska.  És egy újabb.  Szépen gyűl a zsákmány.  Hát igen ők azok, akiket nem szívesen lát senki a hegyvidéki víztározóban.  Gyors összesítés...  ...és következhet a díjátadás.  Ide vele, megérdemeltem!  Ne szorongasd annyit, add már!
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a verseny győztese a nyereményének tárgyi részét, felajánlotta a legifjabb versenyzőknek…És, hogy ki is volt az adakozó lelkű győztes?...Türelem, később erre is fény derül.
 Lassan elkészül a finomság is...  addig is lehetett, teázni, borozni, beszélgetni.  Hm...vajon, mit főzhettek bele?...Ebből még kérni fogok!
A meleg ital, és a friss étek igencsak kelendő volt (akadt, aki repetázott is :) ), jól esett a hidegben töltött órák után egy kis belső melegítés.
És végezetül, mielőtt még keresztre feszítene valaki a hiányosságok miatt, következzen néhány nyers adat.
A megmérettetésre 22 személy érkezett a benevezettek közül. Az ijedősek otthon maradtak, ha-ha.
Többnyire szúnyoglárvával csalizott mindenki, akik nyertek azok mindenképpen. Néhol bekerült pár gombócnyi speciális téli etetőanyag is. -Most említsem vagy ne az etetőanyag nevét, hmm… egye fene, úgyis megkérdi valaki előbb-utóbb, tehát az etetőanyag: Benzar Ice Mix.
A helyezettek és a grammok, hogy ez is rendben legyen.
Felnőtt:
I. Feleki Levente - 1.220
II. Jakab István - 1.150
III. Bauer Attila - 1.010
Gyerek:
I. Jakab Alfréd - 440
II. Demeter Levente - 270
A díjakról csak röviden tennék említést. Mivel léki horgászatról volt szó, ezért lékes botok, erős, de vékony zsinórok, és nemcsak lékes horgászatra alkalmas orsók kerültek a nyereménytárgyak közé. Ám, ami az igazi díjat jelentette, az a víztározóra és a hozzá tartozó hegyi vizekre szóló éves engedély volt, és leginkább ennek örvendtek a legtöbben.
 És íme az arra érdemesek, balról jobbra először a nagyok: Feleki Levente, Bauer Attila, Jakab István. És a kissebbek: Jakab Alfréd, Demeter Levente.
Így utólag úgy érzem, bátran kijelenthetem, hogy mindenki jól érezte magát, legalábbis a beszélgetésekből ez derült ki. Tehát, jövőre ugyanitt!
Gotthárd Ferenc
|
Versenybeszámoló 
Nagy Levente 
