Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Jó tudni arrow Védett halaink - harmadik rész - A Réti csík (Misgurnus fossilis)

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Védett halaink - harmadik rész - A Réti csík (Misgurnus fossilis) Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István (honline)
2010. február 13. szombat 05:34

Az édevízi halfaunánkból jogosan nevezhető “kétéltű barométernek” a réti csík (Misgurnus fossilis). Kevésbé feltűnő megjelenésű, talajlakó, rejtett életmódot folyató hal.

Élőhelyét nagymértékben elvesztette, így állománya visszaszorult, csak foltokban maradt fenn. Már csak könyvekből, írásokból “csíkászhatunk”, de ha szerencsénk van még a természetben is találkozunk vele.

Image

A réti csík elterjedése Kelet-Franciaországtól a Volgáig tart. Ennek ellenére napjainkra az élőhelyének drasztikus fogyatkozása lokálisan nagyon megtizedelte állományát. Élőhelyspecifikus faj, ami annyit jelent, hogy egy bizonyos előhelytípushoz alkalmazkodott és ha azok az élőhelyek eltűnnek, akkor a faj is megy velük, nem képes más jellegű élőhelyeken fennmaradni. Romániában jelenleg visszahúzódó elterjedésű, csökkenő gyakoriságú és sérülékeny fajként van nyílvántartva.

Image
 
Egykoron a réti csík akkora mennyiségben volt jelen Erdély különböző részein, hogy fontos böjti tápláléknak számított. Hermann Otto (1887) leírásaiból ismerhetjük meg egyedileg a réti csík halászatát, a csíkászatot, ami a XIX. századig a halászat külön ágazata volt. A réti csík életmódjából adódóan, oxigénhiány és kiszáradás miatt, néha elhagyja előhelyét és a vizes fű között kúszva egy másikba kerül át. Ezt a csíkászok úgy használták ki, hogy vesszővarsákból (ágakból készült füles kosár) csapdát állítottak nekik. Több természetes fogási módszere volt ismeretes a réti csíknak, melyet a hagyományos ételek is követtek (pl. káposztás csík). Ezek mára feledésbe merültek, amit elsősorban a folyók és ártereik lecsapolásával, élőhelyük elvesztésével magyarázhatunk.

Image

Mit kell tudnunk a réti csíkról?

Méretét tekintve 18-35 cm-re nő meg, illetve súlya 80-150 gr, kivételesen 500 gr. Teste hengeres és nagyon izmos. Szája kicsi és körülötte 10 bajuszszál található, melyeket érzékelésre használ. Testét nagyon síkos nyálka borítja, pikkelyei aprók és alig fedik egymást. Hasa sárga, háta barna és oldalán a szemétől a farokúszóig jellegzetes sötétbarna csíkok húzódnak. Szemei nagyon aprók testméretéhez viszonyítva.
Élőhelye az árterek, mocsarak, lápok iszapos fenekű helye, de megtalálható a folyóvizek lassú folyású, iszapos szakaszain is. Nagyon szívós és igénytelen hal, iszapba furakodva a víz időleges kiszáradását is elviseli. Olyan mostoha oxigénviszonyok között is megél, ahol hiányzik a többi halfaj. 
Napközben az iszapba rejtőzik, csak szürkületkor kezd mozogni és éjszaka jár táplálék után. Táplálékát aljzaton lévő apró puhatestűek, férgek, rovarok, lárvák és növényi törmelékek képezik. Jellegzetes kisegítő légzőszerve segítségével béllégzésre képes. Amikor kevés az oxigén felúszik a víz színére, ott levegőt szippant, amelyet vérerekkel dúsan átszőtt belébe présel, majd az elhasznált levegőt a végbelén át kiengedi. Zivatar előtt gyakran használ légköri oxigént, mivel ilyenkor az emelkedő hőmérséklet és a süllyedő légnyomás miatt csökken a víz oxigéntartalma. Régebb a csíkászok élő barométernek tartották, mert az idő megváltozását nyugtalan mozgásukkal előre jelezték.
Ívása május-júniusra tehető, vízinövényekkel sűrűn benőtt vízszakaszon. A lerakott ikrákból 5-10 nap alatt fejlődnek ki a lárvák. Gyorsan növekednek és ivarérettségüket 2-3 évesen érik el.

Image  

Réti csík a Csíki-medencében

Nagyon kevés felmérés történt a medencében, ami a csík jelenlétét bizonyítaná. Orbán Balázs (Székelyföld leírása 1869) leírásaiból tudjuk, hogy nagy egyedszámban voltak Székelyföldön. Sajnos a 70-80-as évek a nagy szabályozási és lecsapolási időszak volt, ami valószínű az állományát is lecsökkentette. Szerencsére az átalakított élőhelyeken is képes fennmaradni az állománya (lecsapoló árkok, szabályozott patakszakaszok). Az eredeti élőhelyének töredéke maradt meg a medencében (holtágak, ártéri tócsák, tavak) és azok is invazív, a réti csíkot kiszorító fajokban bővelkednek (naphal, kínai razbóra, ezüst kárász). Jelenleg iszaposabb befolyó szakaszokon fordul elő, kisebb ártéri tócsákban ismerjük jelenlétét. Horgászok fogják csalinak, amikor harcsát szeretnének horogra csalni.

Image
 
A réti csík védelme

Szerepel a Habitat Direktíva (Habitat Directive) II. mellékletében, amely azt jelenti, hogy védelmére területek kijelölése és védelme szükséges. Ehhez a direktívához Románia 2007-ben Sürgösségi Rendelet (Ord. de Urg. 57/2007) alapján csatlakozott. A Natura 2000-es védett területek hálózatának jelölő faja.
Szerepel a Berni egyezmény (Bern Convention) III. mellékletében, mely Európa vadon élő növényeinek és állatainak, valamint azok természetes élőhelyeinek összehangolt védelmét bíztosítja. Ehhez az egyezményhez Románia az 1993-ban csatlakozott (Legea 13/1993), így azóta itt is érvényes.
Az IUCN (Red List) nemzetközi veszélyeztetett fajok listáján is szerepel, mint világszerte csökkenő populációval rendelkező faj.
Védelmére fontos lenne az egykori előhelyén felhagyott forrásos, vizes területek restaurációja. Iszapos tócsák kialakítása és a hal mesterséges szaporítása rövid idő alatt egy önfenntaró állományt bíztosítana.

Image

Ajánlott irodalom:

Bănărescu, P. (1964). Pisces-Osteichthyes. Fauna R.P.R., vol. XIII. Editura Academiei R.P.R. Bucureşti.
Gyurkó, I. (1972). Édesvízi halaink. “CERES” Könyvkiadó, Bukarest. p: 189
Pintér, K. (2002). Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p: 222
Hermann, O. (1887). A magyar halászat könyve I-II kötet. Homonnai és Társa Kiadó, 2008-as kiadás, p:  874
Deckert, K. (1974). Urania Állatvilág – Halak, kétéltűek, hüllők. Gondolat Kiadó. p: 495

Imecs István (honline)



Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web