Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Jó tudni arrow Halállomány felmérés a csíki patakokban - második rész - faunisztikai kiegészítés

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Halállomány felmérés a csíki patakokban - második rész - faunisztikai kiegészítés Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István
2008. december 17. szerda 12:34

Vizeink ki vannak téve természetes illetve mesterséges szennyezéseknek. Természetes szennyeződéseket esőzések alkalmával észlelhetünk, melyek legfőbb jellemzője az egyensúlyi zavar ideiglenes jellege. Az ökológiai rendszerek elviselik azt, vagy rövid időn belül visszaállítják az eredeti állapotot. Ez annak köszönhető, hogy természetes szennyezések alkalmával olyan anyagok kerülnek be a vízbe, amelyek annak eredeti állapotában is előfordulnak (homok, föld, lehullott levél, növényi maradványok), így a vízben élő fajok egyedfejlődésük alatt tudtak alkalmazkodni hozzuk.

Image 
   
Mesterséges szennyezések minden esetben az emberi behatás következményei. Ezen hatások jóval összetettebbek, előreláthatatlanok és eredményeik visszafordíthatatlanok. Folyamatos emberi behatás következtében változik vízi életközösségeink összetétele és mesterséges behatásokról lévén szó, ez minden esetben romlik.
   
Folyó-, illetve állóvizeinkről általános és pillanatnyi állapotminősítési képet kaphatunk. Állami szervek rendszeresen végeznek vízkémiai elemzéseket, de ez nem jellemez egy általános vízminőségi állapotot, mivel mintavételi ponthoz és dátumhoz van kötve. Egy idő-, és térbeli pillanatképet mutat az adott víztestről. Két mintavételi időszak között áthaladhat több szennyező hullám is, amit ez a pillanatkép nem rögzít és a jövőbeli mintavételezések során sem vetít vissza.
  
Ezzel ellentétben, a vizekben elő szervezetek, azok biológiája sokkal többet árul el számunkra az adott vízi élettér jelenéről és múltjáról. A halak nagyon jó indikátorfajok. Jelenlétük, hiányuk, faji összetételük nagymértékben jellemzi az élettér minőségét, kivetítve ezzel egy általános minősítési képet.
   
A 4 patakban 5 halcsaládba tartózó fajokat találtunk, ami egy diverz állományközösséget eredményez.
A legmagasabb szinteken, ahol a víz oxigén dús és gyors, a sebes pisztráng (Salmo trutta fario) a domináns faj. Lennebb haladva a botos kölönték (Cottus gobio) is teret hódítanak, majd lassan a csíkfélék (Cobitidae) gyűlnek és a befolyások közelében már keveredik a fajállomány.
Ahogy közeledünk a befolyásokhoz, az egyed- és fajszám növekszik. Néhány közönséges faj hiánya betudható a késő őszi mintavételezésnek, mert ebben az időszakban a pontyfélék (Cyprinidae) elhúzódnak a mélyebb, csendesebb helyekre, lecsökkentik aktivitásukat. Ilyen például a szennyezéseket és zavarásokat jól viselő fejes domolykó (Squalius cephalus), melyet kevés egyedszámban találtunk és csak első- és másodnyaras egyedeket.
    
A mintavételezések a 4 patak esetében a következő magassághatárok között történtek: Szeges patak 677-804 m (4 pont), Vár p. 938-1034 m (3 pont), Béta p. 660-730 m (4 pont), Fiság p.630-790 m (4 pont). Az első két patakban a 2 évvel ezelőtti sebes pisztrángtelepítésnek látszanak a hatásai, mivel összevetve a másik 2 patakkal, sokkal nagyobb egyedszámban fordulnak elő. A 4 patak közül a Vár patakán csak a magasabb régióból történt mintavételezés, a telepítési pont környékéről. Itt is szépen mutatják a számadatok a pisztrángpopuláció fellendülését. Ezzel szemben, a velük nagyjából azonos magassági szinten lévő Fiság patakban 1 egyedet találtunk, annak ellenére, hogy az itt történt mintavételezések majdnem lefedték a patak teljes hosszát. Ezt magyarázni lehet az emberi behatás következményeként, mivel ez a patak több települést érint, míg eléri befolyását az Oltba. A pisztráng nagyon érzékeny a szennyezésekre, oldott oxigénszint mennyiségre illetve a víz hőmérsékletére. Ha ezek közül bármelyik tartósan megváltozik számára, akkor a faj el fog tűnni az adott víztérből. Emellett még hatással van rá a természetes ellenségek jelenléte is, amivel ő megtanult élni, csakhogy emberi beavatkozás következtében így nehezedik a dolga. Például a vele egy szinttájon élő botos kölönte, amely a pisztrángok és más halfajok ivadékaival táplálkozik, illetve a fiatal pisztrángok táplálék konkurense is egyben. Tudva azt, hogy a kölönte a pisztráng táplálékául is szolgál, az a tény, hogy a Fiság patakban a legmagasabb mintavételezési szinten (790 m) csak kifejlett kölöntéket találtunk és egyetlen pisztrángot sem, erről az oldalról is nyomatékosítja a sebes pisztráng hiányának mibenlétét.
   
A halak használata a vízminősítésben azért eredményes, mert térben stabil populációkat alkotnak, minden vízi élőhelyen megtalálhatók és a trófikus lánc csúcsán állnak, ezért az alsóbb szinteken lévő élőlények állapotát is tükrözik. Több változó összesített eredménye az az index, mellyel jellemezni tudunk egy adott víztestet: fajösszetétel és fajgazdagság, a közösség trófikus összetétele és a halállomány abundanciája és populációbeli állapota (KARR és mtsai, 1986).
   
Ezen változók különböző alpontokra bomlanak le, melyeket az adott mintavételi pontra kivetítve, számbeli értékekkel tudunk minősíteni. Számértékek megfelelnek különböző értékelési osztályzatoknak, melyek a ’nagyon gyenge’ és a ’kiváló’ minősítések között váltakoznak (Miller és mtsai, 1990).
   
A mintavételezési pontokat külön értékelve elmondhatjuk, hogy a Szeges patakon mind a 4 pont ’jó’ minősítést kapott. Vár pataka, melynek csak magasabb régiói voltak mintavételezve, a nagy sebes pisztráng egyedsűrűségnek köszönhetően ’jó’, illetve ’közepes-jó’ minősítésben részesült. Béta pataka, mely nem érint települést, 3 ponton ’kiváló’ és egy ponton ’jó’ értékelést kapott. A szivárványos pisztrángok (Oncorhynchus mykiss) feltehetően közeli pisztrángtenyészetből szabadult példányok. Betelepített fajként van jelen nálunk a szivárványos pisztráng, mely természetes vizeinkben nem tud hosszú távú önfenntartó állományt kialakítani, emellett nem annyira igényes, mint az őshonos sebes pisztráng. Végül Fiság pataka 1 ’kiváló-jó’, 1 ’jó’, 1 ’közepes-jó’ és 1 ’közepes’ minősítést kapott.
   
Számunkra ezek a minősítések néhány fontos üzenetet hordoznak. A pisztrángfélék (Salmonidae) és a pontyfélék (Cyprinidae) jelenléte illetve hiánya volt egy fontos kritérium a minősítési index kiszámításakor. Ezekre a fajokra fontos figyelmet fordítani, azért mert ők teszik széppé, horgászhatóvá a patakjainkat. A pisztrángtelepítésnek is szép eredményei vannak és várhatóan ez így is folytatódik. Fenntartható horgászattal és a mesterséges szennyezések redukálásával elérhetjük azt, hogy patakaink bővelkedjenek ezen halfélékben, hisz hegyi vidékünk róluk jellegzetes.
   
Meg kell ismernünk halfajaink biológiáját, jelentőségét és az állományok fenntartható kezelését. Ezen eredményeket a tavaszi mintavételezések megismétlése fogja megerősíteni, mely hóolvadás után fog történni, mikor az éghajlat felmelegedést mutat, és a halak újra aktívak lesznek.

SZEGES patakon fogott halfajok családszintű besorolása

Image

VÁR patakon fogott halfajok családszintű besorolása

Image

BÉTA patakon fogott halfajok családszintű besorolása

Image

FISÁG patakon fogott halfajok családszintű besorolása

Image

Felhasznált anyagok:

PINTÉR, K. (1989). Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002
URECHE, D., BATTES, W., FERDINAND, P., STOICA, I., (2004). Cercetări privind monitoringul prospectiv al ihtiofaunei din bazinul râului Buzău. Vasile Goldiş University Press., Arad.
NAGY, A. A. (2007). Egy Szilágy megyei folyóvíz (Gyümölcsénes patak) ökölógiai minősítése a halközösség minőségi-mennyiségi vizsgálata alapján. Szakdolgozat, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Biológia-Geológia kar, Ökológia és Környezetvédelmi szak, Kolozsvár.

Imecs István



Hozzászólások (15)
2008. december 18. 17:05
1.
Antal Akos (Vendégként) írta:
Gratulalok... csak igy tovabb!:)
2008. december 19. 05:05
2.
Leo (Vendégként) írta:
nagyon jo cikk, es hasznos. Grat
2008. december 23. 07:59
3.
hal (Vendégként) írta:
fasza
2009. január 28. 13:52
4.
Nagy Ildikó (Vendégként) írta:
Gratulálok de a kifogott halakból ettem volna.
2009. január 28. 14:47
5.
Levente (Vendégként) írta:
Én meg szégyelném magam, ha ilyet irnék.
2009. január 29. 14:35
6.
Veress (Vendégként) írta:
Ildiko szerintem jobb lett volna eszt a velemenyedet meg tartsd magadnak. Sajnalom ho ilyen emberek is vannak.
2009. január 29. 17:44
7.
Ujvari Krisztian-Robert (Regisztrált tag) írta:
Én megértem hogy válság van minden téren de kerdem én: épp az 5 g csellékre vagy 10 g átlag súlyú kővikre szorúlttunk?????
2009. február 17. 13:06
8.
zsigmond andras (Regisztrált tag) írta:
nagyon ehes lehet ez a Ildiko --ajanlom neki a vagocsikfilet -botoskolonteszosszal es ha gondolja nagyon finom a furgecselle ikra is kikeverve aproravagott menyhalmajjal............. jo etvagyat..
2009. február 17. 15:30
9.
ESZTER (Vendégként) írta:
Fiuk nagyon kemenyek vagytok tul sok kritikat kapott Ildiko pedig el sem kovette a bunt ennel nagyobb hibat kovetnek el sokan kozulunk.Bocs ha valakit megbantottam.
2009. február 25. 22:29
10.
Gyozo (Vendégként) írta:
konnyu tamadni valakinek a kijelenteset es lehet rajta szorakozni, de gyanitom Ildiko nem gondolta komolyan amit irt. Inkabb a cikkel kellene foglalkozni, mert annak tobb mondanivaloja van szamunkra...amugy ha mar itt vagyunk, kedves zsigmond andras, van egy olyan blog, hogy gasztronomia, es a tuti recepjeidet ott talan meg dijaznak is:)
2009. február 26. 06:43
11.
Ujvari Krisztian-Robert (Regisztrált tag) írta:
Hogy tisztazam "ESZTERT" akit nem is ugy hivnak, csak csipos viccnek szanta. Egy picit tul lott a celon, vagy mi vettuk tul komolyan a dolgot, most mar ez van...Amugy alig varjuk Istvan baratommal hogy vegre tavasz legyen es ujbbol levizsgalyuk a patakokat es ha van ra lehetoseg mas videkeken is csinalni felmerest.
2009. február 26. 08:01
12.
ESZTER (Vendégként) írta:
Nem ertem hogy hol lottem tul a celon ti celoztatok egy szemelyt es en azt durvanak talaltam es ennyi az ESZTER nem is eszterrel az tortent hogy a kleineranglert megkertem hogy csinaljon nekem is e mail cimet es ossze kevert valamit es ez lett most se neki se nekem.Errol ennyit .szep napokat kivanok neked.
2009. február 26. 08:53
13.
Ujvari Krisztian-Robert (Regisztrált tag) írta:
Bocsi, en is elnezttem egy picit. Ildikot akarttam irni, de most lattom mar hogy nem toled jott a kijelentes csak probaltad "vedeni". Akkor tema zarva.
2009. április 01. 21:29
14.
kemoke (Vendégként) írta:
csak így tovább, várom a hasonló cikkeket :)
2009. április 02. 06:38
15.
Ujvari Krisztian-Robert (Regisztrált tag) írta:
Már dolgozunk a 3-ik részen és már jővő héten felkerűl a honlapra.
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web