Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Horgászvizeink arrow Horgászvizeink - Erdélyi vizeken - A Maros forrásvidéke

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Horgászvizeink - Erdélyi vizeken - A Maros forrásvidéke Nyomtatás E-mail
Írta: Nagy Levente, Zákonyi Botond
2009. január 31. szombat 06:41

Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat most induló rovatunkban. Nagy Levente szakíró kollegámmal a www..horgaszat-vadaszat.ro című honlap főszerkesztőjével negyedévenként bebarangoljuk azokat a vizeket, melyekről úgy gondoljuk, hogy hazai olvasóink érdeklődésére is számot tartanak.
Kezdjük mindjárt a Marossal, a Levente szívéhez leginkább közel eső folyóval, annak forrásvidékével, környező patakjaival, tavaival.

Naplemente a Maroson. A háttérben Gyergyóremete látható.
Naplemente a Maroson. A háttérben Gyergyóremete látható.

 
A Maros mentén haladva: Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Szászrégen – Maroshévíz – Gyergyószentmiklós, vagy Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Szováta – Parajd - Gyergyószentmiklós útvonalon érhetjük el a Budapesttől mintegy 700 km-re, a Székelyföld szívében található Gyergyói-medencét, a 20000 lelket számláló Gyergyószentmiklóst, mely a tavalyi esztendőben ünnepelte 100 éves évfordulóját.

Kedvenc csukás szakaszom, Gyergyóremete határában.
Kedvenc csukás szakaszom, Gyergyóremete határában.


A folyó szorosan kötődik a medencéhez, innen indul a közel 750 km-es útjára, hogy aztán Magyarországon, Szegednél átadhassa magát a Tiszának.
A Maros forrása Marosfőn található, a Gyergyói- és a Görgényi-havasok találkozásánál.
Két forrását is számon tartják az egyik a Fekete-Rez oldalában, mintegy 1350 m magasságban, a másik a Gyergyószentmiklóst Csíkszeredával összekötő műút mellett, a „Mókus" vendéglő hátánál. Innen nem messze, mindössze pár kilométerre ered az Olt, a Magas Bükk (1418m) déli lejtőjén, mely a Csíki-medencének veszi az irányt. A két folyót testvérfolyóként tartják számon.

Innen indul a folyó hosszú útjára.
Innen indul a folyó hosszú útjára.


Mária forrás.
Mária forrás.


A Maros útja nem keresztezi a medence központi városát, Gyergyószentmiklóst, de szinte mindegyik települését érinti. Áthalad Gyergyóújfalun, Gyergyócsomafalván, Gyergyóalfalun, Gyergyóremetétn, és Gyergyóditrón is.
A folyó nagy hatással volt az itt élő emberek életére, megélhetésére. A 18.– 19. században az állattartás mellett erdőkitermeléssel, faúsztatással, tutajozással foglalkoztak a Maros mentén élő emberek. 

A Marosnak ez a szakasza igen változatos. Vannak lassú folyású, mély, de ugyanakkor tipikusan hegyvidéki részek is, többféle módszert kínálva. A változatos folyómedernek köszönhetően a halállomány is színes. A legyezőhorgászokat a domolykó mellett pénzes pérrel, sőt a felsőbb részen (Gyergóújfalu, Gyergyóalfalu,) akár sebes pisztránggal is összehozhatja a horgászszerencse. Akik a pergetésnek hódolnak, esetenként domolykót, csukát, őnhalat zsákmányolhatnak.

Egy kitartó pergetés eredménye.
Egy kitartó pergetés eredménye.


Testvércsukák a Marosból.
Testvércsukák a Marosból.


Volt részem olyan horgászatban, mikor egyazon helyen percek alatt sikerült kipergetni egy kis csukát, majd egy fiatal pisztrángot, és végül néhány fotóra érett domolykót. Csukával meg pisztránggal egy helyen nem túl gyakran lehet találkozni.

Őszi délutánok a legeredményesebbek.
Őszi délutánok a legeredményesebbek.


A pergetés mellett érdemes élő kishallal is próbálkozni csukára, de ahhoz előbb csalihalat kell fogni. Van, hogy egyszerű, de van, hogy megszenved az ember egy-két aprócska küszért.
A pergetés mellett érdemes élő kishallal is próbálkozni csukára, de ahhoz előbb csalihalat kell fogni. Van, hogy egyszerű, de van, hogy megszenved az ember egy-két aprócska küszért.


Néhány évvel ezelőtt a folyó medrét kikotorták, és ennek köszönhetően Gyergyóremete határában egy 3-4 kilométer hosszú, viszonylag mély és lassú szakasz alakult ki, ahol már 3-4 kilós csukákat, 2-3 kilós őnöket és kapitálisnak számító domolykókat akasztanak a horgászok. Ez önmagában nem nagy szenzáció, de ha figyelembe vesszük, hogy mindez a forrástól 30-35 km-re, ahol még a folyó hegyvidéki jelleggel bír…

Az utóbbi években, mióta a Maros medrét kikotorták, egyre nagyobb számban jelentek meg az önök és testtömegük évről évre gyarapodik.
Az utóbbi években, mióta a Maros medrét kikotorták, egyre nagyobb számban jelentek meg az önök és testtömegük évről évre gyarapodik.


Nem ritkák a 2-3 kilós példányok sem.
Nem ritkák a 2-3 kilós példányok sem.


A finomszerelékes horgászok sem csalódnak a folyóban, hisz kora tavasztól késő őszig jól fogható a paduc, a görbe hátú, ahogy a helyi horgászok nevezik, vörösszárnyú és a domolykó. 7-8 m-es spiccbotra, bolognaira vagy akár rakósra szerelt finom szerelékkel, jó minőségű etetőanyaggal, és ami nem elhanyagolandó, jó sok élő csalit használva, szép eredmények érhetők el. Tavasszal, késő ősszel, inkább a mélyebb lassú folyású vizeket érdemes horgászni, míg nyáron a kánikulák idején a fél vagy az egy méteres mélységű, gyorsabb folyású folyószakaszok ideálisak a paduchorgászatra.
A 18-19. században nagyszámú dunai galóca populációt jegyeztek a folyó Gyergyóremete és Maroshévíz közti szakaszán. Ezt bizonyítja a halról elnevezett mintegy 2500 lelket számláló Galócás nevet viselő település.

Orbán Balázs egyik írása szerint a falu a tutajkereskedésnek köszönheti létrejöttét.
Ennek a kereskedelmi tutajozásnak, a tervszerűtlen erdőkitermelésnek és a vele járó faúsztatásnak tulajdonítható a dunai galócák teljes eltűnése a folyóból.  Ritkán (talán 2-3 évente) hallani horgászoktól galócafogásról, a dunai galóca mára már csak a történelem és a régebbi írások szereplője.

A Marosnak ez a szakasza (a forrástól Várhegyig) a Gyergyószentmiklósi Horgász - Vadász Társulat fennhatósága alá tartozik, és érvényes rá az állam által kiírt éves síkvizekre vonatkozó általános tilalom, aminek értelmében április 11. és június 9. között tilos a horgászat.
A tilalom alatt a műcsalival történő pergetés engedélyezett, de csak csukára.
A folyón egyszerre két horgászbottal, azokon 2-2 horoggal engedélyezett a horgászat. A törvények, szabályok időnként változnak, ezért a napijegy váltásakor érdemes néhány dologra rákérdezni az egyesületnél.

A Maros számos kisebb holtággal rendelkezik, melyek közül a legjelentősebb a baktai holtárok, mely Gyergyóalfalutól 7 km-re található. Ez a holtág az év bármely szakában horgászható, mivel nem érvényes rá az évi általános horgászati tilalom. Itt a Marosban megtalálható halfajok mellett még fogható kárász és ponty, melyek telepítéssel kerültek az egyesületi vízbe.
A holtároktól kb. 1 km-re található egy kis horgászház, mely az egyesületnél bérelhető, és akár 6-8 személy szerény körülmények között megszállhat benne.
A holtágban kizárólag szerdán, szombaton és vasárnap engedélyezett a horgászat. Napijegy a helyi (gyergyószentmiklósi) egyesületnél váltható.

Egy gyönyörű tükrös a Maros baktai holtágából.
Egy gyönyörű tükrös a Maros baktai holtágából.


A többi kisebb holtágról sem szabad megfeledkezni, hisz hóolvadáskor a Maros szinte tízszeresére is megnő. Ezekben a holtágakban, a csuka és a vörösszárnyú keszeg mellett elvétve egy-egy kisebb compó is horogra kerülhet.
Ezek a holtágak a Gyergyószentmiklósi Horgász - Vadász Társulathoz tartoznak és a baktai holtárok kivételével érvényesek rá az állam által kiszabott éves időszakos tilalmak. Így április 11.-től június 9.-ig tilos a horgászat.

A Marost több patak hizlalja folyóvá. A nagyobbakon kívül, mint a Békény, Nagysomlyó, Bakta, Borzont, számos kisebb patak ered a hatalmas, árnyékos hegyoldalakon. A hűvös, tiszta patakok több halfajnak adnak otthont. Ilyenek például a sebes pisztráng, mely talán a térség patakjainak egyik leggyakoribb lakója, a pénzes pér, domolykó, sujtásos küsz, kövi csík, fürge csell, és a petényi márna.

A kis, természetes zúgók tökéletes életteret biztosítanak az itt élő pisztrángoknak.
A kis, természetes zúgók tökéletes életteret biztosítanak az itt élő pisztrángoknak.


A környék hegyeiből számos kisebb-nagyobb patak indul útnak.
A környék hegyeiből számos kisebb-nagyobb patak indul útnak.


Horgászat szempontjából a legjelentősebb hegyi patakok a: Fűrészpatak, Kissomlyó, Nagysomlyó, Borzont, Putna, Bakta, Köves, Eszenyő, Martonka, Güdüc, Ditró, Orotva és Szenéte patakja.
Ezek is mind a Gyergyószentmiklósi Horgász - Vadász Társulat oltalma alá tartoznak, és érvényes rájuk az évi általános hegyi vizekre vonatkozó horgászati tilalom (semmilyen módszerrel, semmilyen halra nem lehet horgászni), amely szeptember 15.-től kezdődően május 1.-ig tart.

A hegyi vizek egyik legelterjedtebb lakója a sebes pisztráng, mely szinte minden hegyi patakban jelen van.
A hegyi vizek egyik legelterjedtebb lakója a sebes pisztráng, mely szinte minden hegyi patakban jelen van.


Ezekben a patakokban csak hétvégén, szombaton és vasárnap, kizárólag műcsalival (pergetve, vagy legyezve), egyetlen horgászbottal engedélyezett a horgászat. Napijegyet a társulatnál válthatnak hétköznapokon 9 és15 óra között.
 Ezekben a patakokban a kis vízhozam miatt a halak „nem nőnek nagyra”, mégis maradandó élményt nyújthat egy vadon kifogott pisztráng az itt horgászóknak. A műlegyek mellett eredményesek lehetnek a kis körforgók, apró wobblerek, melyeket a gyors vízben is kellően lehet vontatni. Nagyszerűek a Salmo Hornettek, és a helybéli horgászok által sokat használt mosca körforgók.

A környéken több kisebb magán célra tartott pisztrángtenyészet is van, így a patakokban egyre gyakrabban találkozni szajblinggal és szivárványos pisztránggal. Ezeket mi egyszerűen Szökött pisztrángoknak nevezzük.
A környéken több kisebb magán célra tartott pisztrángtenyészet is van, így a patakokban egyre gyakrabban találkozni szajblinggal és szivárványos pisztránggal. Ezeket mi egyszerűen Szökött pisztrángoknak nevezzük.


Látnivalók Gyergyószentmiklóson


A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy római katolikus és egy örmény kápolna áll. Az egyik a XIII. században épült, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után. Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. Székely Gyalogezred parancsnoki központja, ma ebben az épületben kap helyet a Tarisznyás Márton Múzeum, mely gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.  A város egyik nevezetessége a Csíky-kert, amely egy 16 hektáron elterülő arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.

Érdemes időt szentelni a túrázásra, természetjárásra, és ellátogatni a páratlan szépségű, Békási- szoroshoz, valamint Erdély egyik legkülönlegesebb tavához, a Gyilkos-tóhoz, mely a világon is egyedülálló. Eredetiségét és jellegzetességét az elárasztott óriási fenyőfák lekopasztott csonkjai adják, melyek ma is sűrűn állnak ki a tó víztükréből.

Legeredményesebb woblertípusok, gyors folyású vízben is jól vontathatóak.
Legeredményesebb woblertípusok, gyors folyású vízben is jól vontathatóak.


Nevét több monda is örökíti, az egyik szerint téli időszakban a befagyott tavon szekerekkel utat rövidítő erdőmunkások alatt szakadt be a tó jege. Egy másik ritka szépségű lány elrablásáról szól, akinek segélykérésére válaszoltak a hegyek villámlással, hegyomlással, elsodorva mindent, ami útjukba került, megölve a lányt is és a rablót is. A legismertebb történet szerint a leomló két hegyfok közötti tágas réten tanyázó juhnyáj az omlás során odaveszett. A tó déli oldalán található hegytömb ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viseli.

Gyilkos-tó
Gyilkos-tó


Nagyszámú madárfaj él a térségben, az erdőkben pedig olyan vadak. amelyek Európa erdőségeiben ritkaságnak számítanak: például farkas, gímszarvas, vaddisznó, barnamedve. A tóban és a gyorsfolyású, bővizű hegyi patakokban megtalálható a tavi pisztráng, mely olykor szokatlan méreteket is elérhet (egyes horgászok elmondása szerint fogtak már 85 cm hosszú és 7-8 kg-ot megközelítő példányokat is), valamint a sebes pisztráng, mely a patakokból vándorol be. Van még a tóban vörösszárnyú keszeg, kárász, fürge cselle (egri), sügér és csuka is.

Békási szoros, szerpentin.
Békási szoros, szerpentin.


A tavat és környékét 2005-ben nemzeti parkká nyilvánították, ezért a 2006-os horgászidénytől már nem volt horgászható. A helyi egyesület, tárgyalásokat folytat a park vezetőségével, hogy szigorú szabályok és korlátozások mellett ismét engedélyezzék a horgászatot (amire van remény).

A ragadozók nem csak a vizekben, de a környék erdeiben is jelen vannak.
A ragadozók nem csak a vizekben, de a környék erdeiben is jelen vannak.


A vidék természeti adottságai nem engedték meg a nagyobb halastavak létrejöttét, de ennek ellenére vannak vállalkozó szellemű emberek, akik kisebb halastavakkal lehetőséget kínálnak az erre a vidékre egyáltalán nem jellemző pontyhorgászatra.
Ilyen például a Gyergyóremete határában (a Marostól 1 km-re) található Eszenyő-tó. A rendszeresen telepített és karbantartott, alig fél hektáros horgásztóban fogható: kárász, ponty, amur, busa és keszegfélék.

Gyakran, mikor a Maros horgászhatatlan az esőzések miatt, a kis magántavak fogadják be a horgászokat.
Gyakran, mikor a Maros horgászhatatlan az esőzések miatt, a kis magántavak fogadják be a horgászokat.


A tóparton egy kis faház is található, mely fűthető és 2-3 személy számára 1-2 éjszakára akár szállásként is szolgálhat.   Az erre látogatóknak fontos tudniuk, hogy itt van az ország leghidegebb pontja (Gyergyóalfalu). Jó, ha van egy-két meleg ruhadarab a hátizsákban
A térségben bőven akad szállás, az ide látogató horgászok szebbnél szebb panziók, vendég és kulcsos házak illetve szálloda közül választhatnak.

Az egyesület címe: Forradalom negyed  I/40/A/4, Gheorgheni, Jud. Harghita, ROMANIA, Tel/fax: +40-266364820 Nyitva hétköznapokon 9-15 óra között.
Tilalmi időszakok: síkvíz: április 11.-től június 9-ig, hegyi vizek: szeptember 15.-től május 1-ig. A síkvizekre vonatkozó tilalom alatt (április 11.-től június 9-ig) engedélyezett a Maroson a pergetés, de kizárólag csak csukára.
Horgászbolt: 535500 Gyergyószentmiklós, Gábor Áron 1. és Virág negyed 7-es tömbház.
Információk: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.


A térség legjelentősebb hala a sebes pisztráng, akik maguk szeretnék elkészíteni, azoknak egy kis segítséget nyújthat az alábbi recept.

Grillezett pisztráng

Hozzávalók: 4 pisztráng megtisztítva, (kb. 25 dkg-osak) só, 6 evőkanál olvasztott vaj, 1-2 gerezd zúzott fokhagyma, 1 friss zöld chilipaprika kimagozva és felaprítva (vagy 1 kiskanál konzerv darált chili), diónyi friss gyömbér finomra vágva, 1-1 kiskanál köménymag, gramm masala és őrölt kömény.1 citrom finomra reszelt héja, 2 citrom leve, korianderágak és citromkarikák a díszítéshez.
Elkészítése: Éles késsel óvatosan három nem túl mély, átlós bevágást ejtünk a pisztrángok mindkét oldalán. Fűszerezzük, majd egy enyhén kizsírozott serpenyőbe tesszük őket. Kisméretű lábosban lassú tűzön megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a fokhagymát, a chilipaprikát, a gyömbért valamint a fűszereket, óvatosan, állandóan kevergetve fél percig sütjük. Levesszük a lábost a tűzről, a keverékhez adjuk a citromhéjat és a citromlevet. A keverék felét a pisztrángokra kanalazzuk, és közepesen meleg grillsütőben 5-8 percig sütjük, amíg egyik oldaluk teljesen átsül. Ezután megfordítjuk őket, ráöntjük a maradék keveréket, és további 5-8 percig sütjük, időnként megkenegetve a lével. Az elkészült pisztrángokat előmelegített tálra tesszük, rájuk kanalazzuk a citromos lét, majd korianderágakkal, és citromkarikákkal díszítjük. Forrón tálaljuk.

Image Image

Nagy Levente                            Zákonyi Botond

A cikk megjelent a

2009 februári számában.
2009 februári számában.




Hozzászólások (6)
2009. január 31. 09:20
1.
Zsombor (Regisztrált tag) írta:
Nagyon jó cikk! nagyon jó fotokkal! Gratulállok!!!
2009. február 01. 07:46
2.
b_ jozsef (Regisztrált tag) írta:
Szép részletes beszámoló gratulálok,csak igy tovább!
2009. február 20. 21:15
3.
(Vendégként) írta:
en is csak gratulalni tudok örvendek, hogy vegre gyergyoi tudositast is lehet olvasni-en a magyar horgasz hüseges olvasoja vagyok.csak igy tovabb levente
2009. február 22. 14:00
4.
Nagy Levente (Regisztrált tag) írta:
Köszönöm, igyekszem!
2009. augusztus 26. 20:37
5.
Balazs Kercso Szabolcs (Regisztrált tag) írta:
Ajanlanam mindenkinek a gyergyoremtei kis tavat nagyon szep hej es a halak is jol huznak. Sajat tapasztalatbol beszelek, ponty, amur karasz es meg sok mas hal is van benne!
2010. április 18. 08:03
6.
Fazakas Istvan (Regisztrált tag) írta:
Nagyon jo az oldal sok beszámoloval és fotoval igy tovább
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web