Horgászvizeink - Korond vize (pataka)
Írta: Moldován László
2009. március 16. hétfő 18:29

A Korondi-medencét szegélyező dombok és hegyek belső lejtőin eredő vízfolyások a Korond vize medre felé sietnek. Ez a Sóvidék déli részének fő vízfolyása, és a Kisküküllő víztájékát erősíti.

Mielőtt beleömlene a Küküllőbe áthalad Korondon és Sófalván. A Korond vize hossza 19,6 km, vízgyűjtő területe 137 km2, e terület középmagassága 780 m, a vízfolyás magassága az eredetnél 950 m a Kisküküllőbe való beömlésnél 471 m, átlagos lejtése 24,7%. Hosszabb mellékágai nem alakulhattak ki, ugyanis vulkáni fennsík területéről kevesebb vízmennyiség áll rendelkezésére.

Image

Mellékágai: két nagyobb vízfolyásból alakult ki. A keletről érkező Észak vizéből és a Kebeled-patakából. Az Észak vízét alkotó patakok: Alsó-Pálpataka,
Miklóspatak, Kövespatak, Meleg patak, Korondága pataka. A Kebeled-patakába (7 km) ömlik balról a Lukács pataka, jobbról pedig a Kalonda-patak, Köveság pataka, Disznókosár pataka, Sarok pataka, Bagzos pataka. Az Ölyves-pataka, Kadács-pataka, Egres-pataka, Harom-pataka bal oldalilag ömlik a Korond vízébe, míg jobbról a Súgó-patak éri el a Korond vízét.
A Korond vize vízrendszere az eső-hólé vegyes táplálású (azaz pluvio-nivális) típusába sorolható (UJVÁRI JOZSEF, 1962), bőséges talajvíz-táplálással (50-80%) kiegészitve. Jellemző a tavaszi nagyvíz-időszak és a nyár kezdeti árhullámok levonulása.

A Korond vizében 11 halfaj található.

1. Sebes pisztráng (Solmo trutta fario, L.)
2. Fejes domolykó (Leuciscus cephalus, L.)
3. Fürge cselle (Phoxinus phoxinus, L.)
4. Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus, B.)
5. Vésetajkú paduc (Chondrostoma nasus, L.)
6. Petényi márna (Barbus meridionalis petenyi, H.)
7. Rózsás márna (Barbus barbus, L.)
8. Fenékjáró küllő (Gobio gobio, L.)
9. Kövi csík (Barbatula barbatula, L.)
10. Vágó csík (Cobitis taenia, L.)
11. Botos kölönte (Cottus gobio, L.)

A sebes pisztráng csak a felső folyáson található az Észak vízében. A botos kölönte is csak a felső szakaszon fordul elő, mivel a víz az alsó részen nem olyan tiszta, mint fenti szakaszon. A cselle, küllő, paduc, petényi márna, kövi csík, vágó csík felső észlelési helye Korond. Korondtól felfelé már csak kölönte található. Márna nem egészen érzi jól magát a Korond vizében ezért nagyon ritka. A dominancia szempontjából a küsz, domolykó, paduc, petényi márna a domináns halfajok a Korond vizében. Ezekből lehet fogni a legtöbbet. A paduc populáció a Korond vizében Parajd és Sófalva között összpontosul,mivel itt kitűnő élőhelyek találhatóak(Tekeres). Ezen a részen az év minden évszakjában megtalálhatóak. Szaporodni is ide vonulnak egészen fel Korondig.

Moldován László



Hozzászólások (1)
2009. május 09. 22:26
1.
Magyari Lajos (Regisztrált tag) írta:
Igy igenis szepen hangzik, kerem tiszteletel mutasakmeg e patakok masik odalat,civilizacionk jelei mar nem ezt a latvanyt mutatjak! ez volt 60 evekben, azota sok romai,es nem romai kosarakal vilanyal es mindenfele eszkozel az alomany 80-85 szazalekat ki pusztitota,a medret tonkretetek es ez ervenyes a melek agakra is!udvozletel
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.