Ősz van, a pergető időszak csúcsa. Esélyeink ilyenkor megnőnek, mivel most még aktívabban táplálkoznak ragadozóink, igyekezve minél több kishalat zsákmányolni, hogy megszedjék magukat a téli hideg napokra.
Ilyenkor a víz hemzseg az apró táplálékhalaktól, de a víz lehűlésével visszahúzódnak a mélybe, és olyankor nehezebb a balinok, domolykók, süllők nyomára akadni.
Jó fogási esélyt remélve, kerekedek útra egy ragyogó szeptemberi délután. Felszerelkezve hűséges fahalacskáimmal, pergetőbotommal lelkesen taposom a kilométereket, az ismeretlen horgászhelyek felé. Olyan szakaszt vettem célba, ahol még nem jártam, viszont remek haltartó tanyákat remélek. A várostól nyolc- tíz kilométerre a román-magyar határ irányába tartok, a folyóval párhuzamosan a töltés tetején.
 Szamos.
Mikor már rég ismeretlen területen járok, célba veszem a folyópartot, hogy lássam milyen szakaszok várnak rám. Alig taposott ösvények jelzik, hogy ritka vendég erre a horgász, ezért előrejutásom is meglehetősen nehézkes. A vízpartra leérve ismeretlen kövezések, zátonyok, várják, hogy meghorgásszam őket, ezért sietve összetolom finom kétrészes 2.70-es pálcámat, mely 5-25g dobósúllyal rendelkezik, rajta 25-ös elsőfékes orsó, 20mm-es monofil zsinór, melyre az idén már bizonyított 3 centis sűgér-mintás skandináv balzafa wobblert kötök…
 Felszerelésem.
Sűrűn dobálom a vizet, vezetem remegő műcsalimat, felszínen, vízközt, de nem sok eredménnyel. Odébb állok… rátálalok egy ösvényre, ahol már könnyebb az előrejutás. Lábam alatt a lehullott száraz falevelek ropognak, de sajnos nem mindig csak azok, bizonyos szakaszokon műanyagpalack ,,szőnyegen'' kelek át, amit a meder melletti bokrok szorgosan fésültek le a megáradt folyó hátáról, a tavaszi áradás idején.
Nagy szívfájdalmam ezt látni, de sajnos része ez is a Szamos parti képnek. Nagyon mostohán bánnak ezzel a remek folyóval, pedig egykor a gazdag halállománya sűrűn örvendeztette meg a zsinórjukat lógató pecásokat...
De mintha javulni látszana a helyzet, a ciánszennyezést, ahogy én latom már rég kiheverte a folyó, a vízben megjelent a folyami rák, a kagyló, partján a gémek, vadkacsák és számtalan gázlómadár. A halállomány is egyre gazdagabb, színesebb, ezt bizonyítja az eddigi legsikeresebb horgászszezonom is.
Hosszú szakasz áll mögöttem, szép helyek, ismeretlen tártasok, de sajnos hallal még nem sikerült találkoznom.
Lassan közeledek a város irányába, mikor vízcsobogásra leszek figyelmes. Közelebb megyek, hogy megnézzem, és lám rátálalok egy meglehetősen érdekes zátonyos kövezésre, mely keresztben átszeli a Szamost.
 Egy kiváló pergetőpálya.
Talán a rekordnak számító alacsony vízállás lehet az oka, hogy egy ilyen kövezés a felszínre került? – kérdem magamtól…
Remek helynek vélem, a kövezés miatt feldúsul a vízben az oxigén, és a kusza áramlatok, hirtelen törések remek vadászterepet kínál balinnak, domolykónak.
A folyó túloldalán alámosott part, bedőlt fák jelzik hiába az alacsony vízállás, ott bizony 3-4 méteres vízmélység is húzódhat.
 A túloldalt kiváló haltartó helyeket vélek felfedezni.
Térdig vízben állva dobálom a sodrást… a nap már eltűnni készül a távoli fák mögött… bizakodva várom az első ütést, hisz a naplemente mindig jó esélyekkel kecsegtet.
 Gyönyörű naplemente.
Egy elhibázott dobás miatt igencsak belekell tekerjek az orsóba, hogy műcsalim ne akadjon fel a kövezésen, így fahalam majd kiugrik a vízből annyira siet felém. És láss csodát, erre a nem átlagos tempójú bevontatásra akkora rávágást kapok, hogy majdnem kiesik a bot a kezemből… Akasztok, érzem, ahogy visszaválaszol, megvan.... kitör jobbra-balra, de nem sok eséllyel… egy percen belül már előttem köröz fáradtan. Kiemelem a vízből a villámgyors ragadozót, majd egy kis csodálkozás után lemérem. 1. 45 kg-ot nyom a mérlegen.
 Ezüst testű torpedó.
Lassan rám esteledik, készítek néhány fotót halamról, majd pakolászni kezdek, mert tudom hogy majd egy órás séta vár még rám.
Már a hazafele vezető úton a következő horgászatot tervezem. Akkor még nem tudtam csak sejtettem, hogy nem csak nekem de horgász barátaimnak is felejthetetlen élményeket és kapitális halakat fog még adni ez a hely.
Vajda Béci
|
Pergető horgászat 
Nagy Levente 
