|
Télnek idején - jégbe fagyott remények - valamikor januárban |
|
|
|
Írta: Nagy Levente
|
| 2010. február 12. péntek 05:07 |
Az idei téltől ez idáig kevés lehetőséget kaptunk a lékhorgászatra...
Míg nálunk sorra dőltek a meleg rekordok, addig a föld másik részén olyan emberek „örülhettek” a havazásnak, akik idáig csupán tv-ből ismerték a tél eme számukra még furcsa fehér arcát.
Az egyik percen meleg, a másikban meg hideg időjárásnak köszönhetően egy lehetetlen, patthelyzet alakult ki vizeinken. Jégre menni életveszélyes, partról vagy csónakból horgászni, meg legtöbb helyen lehetetlen. Kevés lehetőség adódik ezekben a hónapokban a horgászatra, hol a vékony jég, hol a megáradt folyó, hol meg a zajló jég teszi lehetetlenné helyzetünket.
 Itt még nyoma sincs a jégnek.  Néhány nap múlva... lassan kezd fagyni...  ...aztán olvad minden és jön az árvíz.
A horgászok döntő többsége beletörődik ebbe és a meleg házban türelmesen várja a tavaszt, hogy újra hódolhasson szenvedélyének...
Vannak azonban néhányan (köztük én is), kik másként látják a helyzetet és szem előtt tartva az „ingyen fürdőzés lehetőségét” rámerészkednek a csupán néhány centi vastagra hízott jégre.
Vigyázat életveszélyes lehet!
 Fontos a jó csali!  Néha órákig mozdulatlanul áll az úszó...
A tréfát és a fürdőzés lehetőségét félretéve, az elmúlt két hónapban csupán néhány nap volt alkalmas arra, hogy nagy vakmerőséget tanúsítva és életünket kockáztatva jégre tudjunk merészkedni.
Nem is tudom volt-e még ehhez hasonló „gyenge” telünk, hogy legalább egy-két hónapig ne lehessen biztonságosan a jégen közlekedni... nem emlékszem egyre sem.
Abból a néhány alkalomból is mikor jégre mertük tenni lábunkat, csupán 1-2 nap volt eredményes, mikor halat is sikerült fogni, néhány apró keszeg, domolykó vagy sügér, személyében. Voltak olyan délelőttök is, hogy egyetlen kapást sem sikerült kicsikarni a halakból... de ilyenek a halak télen!
 Egy apró domolykó.  A nap egyetlen hala...
 A kevés hal és a hideg ellenére mindig jó a hangulat!
Persze, ilyenkor a dolgok más értelmet nyernek, mint a melegebb hónapokban.
A kapásoknak, kifogott halaknak jobban tudunk örülni, több idő marad a társaságra, baráti beszélgetésekre és néha egy kis sült szalonnára, forralt borra is megéhezünk...
 Egyik leggyakoribb vendég...  ...itt a másik.  Ez már jó fogásnak számít.  Mini domi.  Ennek fele sem tréfa...  Jégre készen.
Sose várjunk sok halat a téltől, próbáljuk értékelni más dolgokat is, akkor nem fogunk csalódni!
Ne akarjunk sokat! Csupán néhány szabad órát, melyet baráti társaságban vízparton, vagy jég hátán tölthetünk, esetleg néhány apró halat... és higgyék el ez elég is ahhoz, hogy jó kedvel, feltöltődve térjünk haza meleg otthonunkba.
Különben is még hátra van a télből néhány hét, ami hozhat még meglepetéseket, hideget, mely vastagra hízlalja a jeget, hogy biztonságosan jégre tudjunk lépni és télen is átélhessük a horgászat nyújtotta lehetőségeket.
Sose feledjük: Lékhorgászni jó, de óvatosan, mert veszélyes lehet!
Nagy Levente
|
Lékhorgászat 
