|
|
|
REKLÁM
Lékhorgászat
| 2010. február 26. péntek 10:57 |
Már napok óta szinte minden hajnalban felkelek, hogy meglessem az
ablakba kihelyezett hőmérő higanyszálát, keresve azt a megfelelő
pillanatot, amikor az idő annyira enyhülni látszik, hogy elviselhető
körülményeket biztosítson néhány órás léki horgászathoz.
Sokszor ébredtem -20-ra, de volt olyan reggel is, hogy közel jártunk a
-30-hoz. Kegyetlen számok ezek, nem csak horgászszemmel nézve!
|
|
| 2010. február 23. kedd 10:31 |
A szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhetően sokáig szabad
vízfelületeknek örvendhettünk, de a téli mínuszok csak beköszöntöttek,
és vastagon lepadolták a vizeket. A feledés homályába merült lékhorgász
felszerelésemet előkotortam és elindultam, hogy fényt derítsek a jég
alatt rejtőző halak étvágyára.
Még nappal sem kúszott a hőmérő higanyszála mínusz hat fok fölé, ezért
a kora reggeli indulást nem is fontolgattam. Kényelmesen elvégeztem
reggeli teendőimet és csak dél körül szántam rá magam, hogy elinduljak.
|
|
| 2010. február 12. péntek 06:07 |
Az idei téltől ez idáig kevés lehetőséget kaptunk a lékhorgászatra...
Míg nálunk sorra dőltek a meleg rekordok, addig a föld másik részén
olyan emberek „örülhettek” a havazásnak, akik idáig csupán tv-ből
ismerték a tél eme számukra még furcsa fehér arcát.
Az egyik percen meleg, a másikban meg hideg időjárásnak köszönhetően
egy lehetetlen, patthelyzet alakult ki vizeinken. Jégre menni
életveszélyes, partról vagy csónakból horgászni, meg legtöbb helyen
lehetetlen.
|
|
| 2009. február 24. kedd 10:21 |
Rég szerettünk volna már Ferenc barátommal egy közös horgászatot
összehozni, de valahogy eddig még nem sikerült, legalábbis a nyár óta
nem…
Mindig közbe jött valami. Mikor ő hívott engem, nekem volt valami más
elfoglaltságom, mikor meg én invitáltam meg őt egy közös Marosi
paduchorgászatra, és még ideje is lett volna rá, akkor az időjárás tett
keresztbe a dolgoknak.
Fél esztendőt kellett várnunk, míg újra találkozhattunk egy néhány órás lékhorgászat erejéig…
|
|
| 2009. február 16. hétfő 08:07 |
Jól kezdődött az idei esztendő, azt kell mondanom, soha rosszabb ne legyen!
Alig telt el három hét az év első havából, én már jó pár horgászélménnyel gazdagodtam. Mindig történt valami érdekes és minden alkalommal volt miről beszámolni, de talán a legutóbbi horgászat volt a legizgalmasabb.
Hogy is szokták mondani? „A bűnös mindig visszatér a bűntett helyszínére”.
Azt hiszem igen, legalábbis így tettem én is. Habár bűnt nem követtem el, ezért bűnösnek sem kellett éreznem magam, mégis valami arra késztetett, hogy, visszatérjek kis holtágunk jegére, hogy újra átélhessem azt a megnevezhetetlen és semmihez sem fogható, csodálatos érzést, amiért horgásszá váltam...
|
|
| 2009. február 07. szombat 17:01 |
Nem bírtam a bennem szunnyadó fenevaddal, mennem kellett, hívott a
természet. A sok kicsi kukac fel-alá járkált bennem nem hagytak egy
perc nyugtot sem. Gyors telefonálgatás után, már össze is állt a
haditerv. Irány a zetelaki víztározó. A jég még biztonságos a napok óta
tartó melegek ellenére, ami a legtöbb tóról már nem mondható el.
A reggeli pirkadatban indultunk Leventével, hogy mihamarabb a vízen
legyünk…izé, jégen legyünk. Ismerős arcok fogadtak a tóparton, ők
gyorsabbak voltak, de nem tudtak még eredményről beszámolni.
|
|
| 2009. január 23. péntek 12:14 |
A következő kis történet, két rövid délután eseményeit foglalja össze. A két horgászat közt eltelt két nap alatt jelentős felmelegedés volt érezhető. Az első alkalommal majdnem percenként kellett eltávolítanunk a keletkező jéghártyát, míg a második alkalommal kacsa módjára tocsogtunk a jég hátán csordogáló vízben.
A fogcsikorgató hideg miatt, csak a déli órák körül indultunk. Szerelésünk a minimális volt csupán. Egy jégfúró, ami nélkülözhetetlen a gyors lékvágáshoz. Fejenként két darab, horgászbotnak csak jóindulattal nevezhető hatvan centis, kis varázspálca.
|
|
| 2009. január 07. szerda 08:15 |
Amint a vizek háta megkeményedik, következik az a horgászat, amelyet a horgászok döntõ többsége egy kézlegyintéssel elintéz – értelmetlen fagyoskodás a jég hátán, kevés hal – mondják. Aztán vagyunk páran, amolyan megszállottak, akik a téli idõben is dacolnak a hóval, jéggel, csak horgászhassanak néhány órát ebben a nehéz idõszakban is.
Lássuk elõször is a fontosabbakat… Mi is szükséges a léki horgászathoz? A legfontosabb: öltözzünk minél melegebben, termo-ruha, termo-bakancs jöhet! Aztán szükség lesz egy éles lékfúróra, vagy egy hosszabb nyelû fejszére, amivel kivághatjuk a lékeket.
|
|
| 2009. január 05. hétfő 07:33 |
A téli időszak a legtöbb horgász rémálma... Befagynak a vizek, a
halak zöme elvermel, és életfunkcióik lelassulnak. Mit tehet ilyenkor
egy megszállott horgász? Kimegy a jégre dacolva a mínuszokkal és vág
néhány léket, majd beveti horgait abban a reményben, hogy talán az
összes hal nem bújt mélyen az iszapba és akad köztük olyan, amelyik még
kapásra bírható.
Köztudott dolog, hogy télen a csuka és a süllő is elég aktívan
táplálkozik, ezért ha tehetem, télen is szívesen horgászom rájuk a
lehetőségeknek megfelelően. Kis városunktól huszonegynéhány kilométerre
akad egy tó, ami ha nem is híres süllőállományáról, de azért akad benne
néhány tüskéshátú.
|
|
| 2009. január 03. szombat 09:02 |
Az alábbi írásomnak nyugodtan adhattam volna azt a címet, hogy „Léki
pontyozás”, de nem tettem, hisz nem erre készültem. A legmerészebb
álmomban sem gondoltam volna, hogy a tél első lékhorgászata egy
emlékezetes pontyhorgászatba torkollik, de lám az lett belőle. Ezért
szép a horgászat, kiszámíthatatlan és tele van meglepetésekkel.
Míg otthon a családtagok az ünnepi előkészületeken fáradoztak, addig
horgászcimborámmal a munka alól kibújva, sikerült néhány órára
megszöknünk, hogy végre átélhessük a lékhorgászat semmihez sem fogható
varázsát.
|
|
| |
|
|
|
|