Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Jó tudni arrow Nyomozás a hódok után

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Nyomozás a hódok után Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István
2009. október 02. péntek 15:12

Két évvel ezelőtt találkoztam először hódnyomokkal az Olt Újtusnád – Tusnádfürdő szakaszának partjain. Akkor még nem nyílvánítottam neki nagy jelentőséget, de miután egyre több kidöntött fával találkoztam, láttam hódvárat és megfigyelhettem az állatokat több alkalommal is, felkeltette érdeklődésemet. Valójában visszatelepített állatokról van szó.

Az ember mohósága és kapzsisága hozzájárult ahhoz, hogy az XIX. század végére sikeresen kipusztítsa az eurázsiai hódot (Castos fiber) Európa szinte teljes területéről. Az elmúlt évtizedekben sikeres visszatelepítési munkálatok révén újra sikerült a hódnak eredeti élőhelyét visszafoglalni. Fontos kiemelni, hogy az eurázsiai hód világviszonylátban veszélyeztetettség közeli fajnak minősül az IUCN Vörös Listájának kritériumai szerint. Ez annyit jelent, hogy állomanya drasztikusan lecsökkent és bár gyorsan alkalmazkodik és nem túlságosan igényes állat, az embernek köszönhetően folyamatos veszélyben van.

A puha fa a hódok kedvelt tápláléka késő ősztől tavaszig.
A puha fa a hódok kedvelt tápláléka késő ősztől tavaszig.


Számára megfelelő élőhely a növényzettel dúsan benőtt partszakaszos rész, mivel rágcsálóként rengeteg tápanyagra van szüksége, legfőképp a téli időszakokban. Egy ilyen terület Hargita megye déli részén található Újtusnád – Tusnádfürdő Oltszakasz partvonala. Ez nem jelenti az, hogy csak itt fordulnak elő hódok, sikeres visszatelepítésnek köszönhetően Kovászna megyéből, a Feketeügyről és az Olt Kovászna megyei szakaszáról is rengeteg jelzés és információ van. Nem beszélve arról, hogy Hargita megyében már Felcsíkon is nagyon jól érzi magát, az Olt mellékpatakjain is felmerészkedik, ahol talál megfelelő mennyiségű növényzetet ott letelepedik és észrevétlenül éldegél. Ez azért jelenthetem ki, mert bár néhány éve közöttünk van sokan nem is ismerjük, mégcsak nem is láttuk vagy hallottunk róla. Ebből is láthatjuk, hogy kevés próbléma adódik a hódok jelenlétéből, az ember szinte nem is kerül velük közvetlen konfliktusba, ha nem keresi azt.
Horgászként az Olt fent említett szakaszát ismerem elég jól, többször látogatom és így csak erről a szakaszról fogok írni.

Először nézzük át azokat a nyomokat, melyek a hódok jelenlétére utalnak. Ezek látványosabban megnyílvánulnak kora tavasszal és késő ősszel, amikor a parti növényzet még nem fejlődött ki és már távolról láthatók a kidöntött fák vagy a lábnyomok a partokon. Mindezek nyáron sokkal kevésbé láthatóak, mivel a hód a víz közvetlen közelében talál lágyszárú növényzetet így kevésbé szükséges 10-15 m-nél távolabb haladnia a parttól. A téli időszakban is nagyszerűen figyelemmel lehet őket kísérni, mivel a jégen és a parton élesen láthatók a nyomai. A hódok lábnyoma a következő módon néz ki: a hátulsó talp mérete 9,5 - 15 cm, az elülsőé 8 - 9 cm. Az elülső lábnyomokon öt külső talppárnát (néha tompa, legömbölyített, különálló karomnyomokkal) és négy kicsi egymással összeolvadó belső talppárnát figyelhetünk meg. A hátsó lábnyomokon öt nagy külső talppárnát azonosíthatunk, karomnyomokat ritkán. Minden ujjközben csökevényes úszóhártyák vannak. A nyomban néha az egész sarok körvonala, továbbá egy különálló talppárna is látható. A hód lábnyoma leggyakrabban sétálásból származik. Ilyenkor a nyomok a középvonal felé fordulnak, s a lábnyomok között a farokvonszolásból adódó cikkcakkos vonal is feltűnik. A lépéstávolság kb. 30 cm.
 
Láthatóan a nyomok  befele fordulnak.
Láthatóan a nyomok befele fordulnak.


Iszapos partszakaszokon gyakran láthatunk hasonló nyomokat.
Iszapos partszakaszokon gyakran láthatunk hasonló nyomokat.


A nyomok méretéből a hódok súlyára is lehet következtetni.
A nyomok méretéből a hódok súlyára is lehet következtetni.


A következő sokkal látványosabb nyoma a hódok jelenlétének a megrágott ágak, kidöntött fák. A parközeli puhafákat rágja meg, azok kérgével, vékonyabb ágaival és hajtásaival táplálkozik. Ezek mellett lágyszárú növényeket is fogyaszt, melyek elfogyasztása után nem hagy nyomot. Néhány cm-től 70 cm átmérőjű fákat is kidönthet. Egy ilyen fa feldolgozása több napos művelet is lehet. Nem kártétel céljául rágja ki a nagyobb fákat, hisz neki abból haszna nem származna, ellenkezőleg, ha nem használná fel azt a fát amelynek kidöntésébe energiát és időt fektetett, akkor csökkentené túlélési esélyeit. Köztudott, hogy a rágcsálók folyamatosan növő metszőfogai állandó rágást igényelnek a túlnövés megelőzése miatt. Így a kidöntött fához többször visszajárnak, a vékonyabb ágakat és hajtásokat elfogyasztják, a vastagabb ágakat pedig a várépítésnél hasznosítjak.

Frissen kidöntött nyárfa.
Frissen kidöntött nyárfa.


A fenyőfa többi része el volt takarítva a helyszínről.
A fenyőfa többi része el volt takarítva a helyszínről.


A vékonyabb ágakról lerágják a kérget, majd üregük betöméséhez felhasználják.
A vékonyabb ágakról lerágják a kérget, majd üregük betöméséhez felhasználják.


Jellegzetesen lehegyezett fűzfatörzsek emelkednek ki a földből.
Jellegzetesen lehegyezett fűzfatörzsek emelkednek ki a földből.


Feljegyzéseim szerint ezen a szakaszon fűzeket, nyárfaféléket, jegenyéket, égereket, fenyőféléket és mogyoróféléket rágtak meg és fogyasztottak táplálékul a hódok. Ezek közül a fenyő ritkán fordult elő, csak a várak közvetlen közelében. Itt azonban több fűzbokrot elfogyasztanak és többször is visszajárnak egy elkezdett fához. Ezeket a munkálatokat általában szürkülödés után folytatják és akkor is nagyon érzékenyek zavaró tényezőkre. Sokszor volt szerencsém pecázás közben megfigyelni őket, ahogy a vízből kiemelt fejükkel úsznak, majd itt-ott kitolyognak a partra és ragcsálnak a parti növényzetből. Parton nagyon nehézkes a mozgásuk, ezért nem távolodnak el messzire, így veszély esetén gyorsan a vízbe csobbanhatnak.

Gyanítom a hódok nem söröznek ebéd közben.
Gyanítom a hódok nem söröznek ebéd közben.


Délutáni nassolás nyomai.
Délutáni nassolás nyomai.


Néha művészi szintre emelik a rágcsálás technikáját.
Néha művészi szintre emelik a rágcsálás technikáját.


Egy másik jelenség mely a hódok nyomára vezethet a kotorék, üregrendszer bejáratánál összegyűjtött ághalmaz. Az eurázsiai hód általában partoldalba vájt odúban lakik. Az üreg hossza 0,8 - 11 méter között változik, a járat végén található lakóhelyiség átmérője pedig 50 - 80 cm. A kotorék bejárata víz alatt található, ezért az állat láthatatlan marad szárazföldi ellenségei előtt, s így kölykeit is nagyobb biztonságban tudja. Ha a vízszint megemelkedik, a hód a kamra mennyezetét lefaragja, az onnan származó földréteg pedig a padlót magasítja. Így a lakóüreg mind magasabbra kerül, s áradások alkalmával a teteje be is szakadhat. Ilyenkor az állat a beszakadt üreget arra ráhordott gallyakkal takarja. Ez is a várak kialakításának egy módja.

Valószínű egy nyári áradás nyomait próbáltak elrejteni.
Valószínű egy nyári áradás nyomait próbáltak elrejteni.


A parton kényelmes pozícióban falatozó hód.
A parton kényelmes pozícióban falatozó hód.


Az általam látogatott területen négy hasonló betakart üregrendszert találtam, melyeknek az elmúlt 2 évben mindig volt lakója. Ez arra utal, hogy ezen a partszakaszon 1 család él, mely a szülőkből, a friss utódokból és 1 illetve 2 éves utódokból áll. Valószínű az egyik járatrendszer a fő lakóhelyük, a többi csak másodlagos lakóhelyként illetve menedékként szolgál. Megfigyeltem azt is, hogy a járatokban mindig volt friss hajtás, ágacskák és levelek. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a fent említett terület egy kb. 8 km hosszúságú partszakasz és ezen csak 1 család van jelen, amely 10-15 egyedből áll, nem kell felnünk attól, hogy nagyon elszaporodnak és károkat csinalnak.
 
Valószínű a tavaszi áradás nagyon beomlasztotta a járatukat.
Valószínű a tavaszi áradás nagyon beomlasztotta a járatukat.


A vízben verhetetlenek.
A vízben verhetetlenek.


Méltán lehet csendéletnek nevezni ezt a munkát.
Méltán lehet csendéletnek nevezni ezt a munkát.


Ezek a fák néhány nap múlva elfognak tűnni a helyszínről.
Ezek a fák néhány nap múlva elfognak tűnni a helyszínről.


Ember és a hód közös munkája.
Ember és a hód közös munkája.

Végezetül elmondható, hogy ezek az állatok bár sikeres visszatelepítést élhettek meg, nagyon távol állnak az emberektől. Ez viszont szervezési probléma. Európa számos országa hajtott már végre sikeres visszatelepítési programot és a hód jelenleg mindenhol közkedvelt és védett állat. Nem is kell messzire mennünk, hisz a magyarországi programok nagyszerű mintaként szolgálnak számunkra is. Minden telepítés alkalmával bevonták a közeli települések lakóit, a média minden alkalommal jelen volt, rádió, tévé hirdette a munkálatokat. Nem is beszélve arról, hogy pontos vizsgálatokat periódikusan végeznek, nyomon követik a betelepítés hatásait, a hódállomány fejlődését, szórólapokkal, ismertetó füzetekkel, tanulmányokkal népszerűsítik és az emberekhez közel viszik ezt a védett állatot. Így mára csak az nem tud a hódok jelenlétéről aki nem akar, illetve mindenki kedvelt, karizmatikus és védelmet élvező állata lett. Ez sajnos nálunk nem így van. Az emberek nem ismerik, nem hallottak telepítésről és első reakcióként az állat káros hatásait keresit, ami minden esetben negatívan hat majd a hódok jövőjére. Fontos lenne közel vinni az emberekhez ezt a fajt, megismertetni annak természetvédelmi jelentőségét, hogy elkerüljük a hasztalan ember – hód konfliktusokat és védelmet bíztosítsunk nekik.

Imecs István



Hozzászólások (7)
2009. október 03. 13:26
1.
Csata Gabor (Regisztrált tag) írta:
szép munka:D ügyi vagy...még sok ilyent
2009. október 05. 10:38
2.
Agoston Ferenc (Regisztrált tag) írta:
Nagyon érdekes és hasznos beszámoló,gratula.Viszajelzésként csak annyit,hogy láttunk az Olt Ágostonfalvi partján is hodokat Antal Zsolt barátommal horgászás közben,kb 3 napja.Tulzás nélkül joval nagyobb volt egy kutyánál,egy fát hántogatott a tulparton,nem zavartatta magát,majd mikor teljesen lehántotta,továbbált.Átjárnak néha a pompaházi tóra is( ez az Olt holtárka),itt is láttuk már öket.Békés állatok,nem rajonganak az ebmer jelenlétének,ha észrevesznek,azonnal távoznak.Szerintem figyelni kellene rájuk,ha már sikeresen kezdenek visszatelepülni,nagy kár volna ha ujra eltünnének,és ez rajtunk mulik nagymértékben.
2009. október 05. 15:06
3.
Imecs Istvan (Regisztrált tag) írta:
Koszonom a visszajelzest, minden informacio hasznos. Valoban fontos lenne egy kozpontositott management tervvet kidolgozni rajuk, amit a "visszafoglalt" teruletukon barhol egyforman lehetne alkalmazni. Sajnos erre meg nincs megoldas, hivatalos szervek reszerol en nem ertesultem meg ienrol, annak ellenere, hogy eleg kozel allok a biologiahoz es a termeszetvedelemhez. Ezeknek a beszamoloknak ismeretkozlo jellege van, az a celom, h minel tobb ember tudjon roluk es ismerje meg oket olyannak amielyenek ok valojaban es ne eljenek (teljesen ertheto korulmenyek miatt) olyan tevhitekben miszerint pl. halat ennenek a hodok. A kovetkezo beszamolom (valoszinuleg)egy ilyen esemelyt fog targyalni. Vegul megerositem az utolso kijelentest: valoban minden csakis rajtunk mulik. Koszonettel
2009. november 11. 00:55
4.
Peter Geza (Regisztrált tag) írta:
Istvan le akalappal a munkaid elott,en meg erdovideki szakaszon nem talalkoztam veluk,de majd odafigyelek es tudatom eszlelesem...
2009. december 26. 17:10
5.
Peter Geza (Regisztrált tag) írta:
Bizony vannak mar mifelenk is nem is kevesen:)))
2010. április 25. 14:58
6.
Jonas Brothers (Regisztrált tag) írta:
Sziasztok! 
Lenne egy kerdesem. A minap jartunk a csaladommal a Vargyas patak(Szentegyhaza-Vlahita -tol 2km re lavo patak)kozeleben es meglepoen talaltunk olyan mogyorofa agakat melyek kb a foldtol olyan 20 cm el volt ragva, mert nem lancfuresz nyoma volt az hanem fog nyom.Es ez lenne a kerdesem hogy lehetseges hogy hod nyomara bukkantunk?
2012. július 11. 14:21
7.
VIRÁG GYULA (Regisztrált tag) írta:
Sziasztok! Csatószegen a Fiság régi ága mellett lakom és nemrég jőttem rá hogy új szomszédaim vannak akik a kertem végében gátat épitettek.Szeretném tudni hogyan viselkedjek,hogy a jószomszédság fennmaradjon,egész családom állatbarátok vagyunk. Kőszi.
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web