Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Jó tudni arrow Halállomány felmérés a Maros forrásvidékén - hatodik rész

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Halállomány felmérés a Maros forrásvidékén - hatodik rész Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István
2009. december 12. szombat 20:08

A Maros a maga 725 km hosszával, amiből 48 km Magyaroroszág területére esik, Románia leghosszabb folyója. Sok megpróbáltatáson folyik át, amíg eléri a Tiszát és eggyé válik vele. A forrásvidéke szép, változatos élőhely.

Horgászbeszámolókból ismerjük, hogy hegyvidéki halfajokban gazdag és testvére, az Olt irigykedve nézhet csak rá. El is szántuk magunkat néhányan, hogy felmérjük a forrásvidék különböző pontjain a halállományt. A csapatban részt vett Nagy András-Attila, Nagy Levente, Újvári Krisztián-Róbert és jómagam.

Július közepére tehető az a dátum, amikor elindultunk, hogy nézzük meg, mit rejt a Maros meanderes felső szakasza magában. Nem a nagy méretek és a kapitális példányok érdekeltek, hisz a víz rejt még sok apró halat is, aminek fontos szerepe van abban, hogy a pisztrángjaink és csukáink nagyra nőjjenek. Minden láncszem fontos egy egészséges vízfolyásban és szükséges néha felismerni és összekapcsolni ezeket.
Az első állomás nem messze Marosfőtől volt, ahol a Maros meg csak 1 kis patak, alig ér a gübékben térdig a víz. Ez a magasság a pisztrágszinttáj, amit a legszebb őshonos halunk képvisel. Jelen is volt, bár nagyon kevés egyedszámban, ami elszomorító volt. Az utánpótlás úgy tünt, hogy hiányzik. Jelen volt még a fejes domolykó, fürge cselle, kövi csík, fenékjáró küllő és a menyhal is egy példányával. Találtunk folyami rákot is, aki ugyancsak egy fontos láncszem és sajnos sok esetben ez a láncszem az éttermek tömeges áldozata lesz.

A menyhalak egeszítik ki a ragadozók rétegét.
A menyhalak egeszítik ki a ragadozók rétegét.


A fenékjáró küllő pedig a táplálék réteget.
A fenékjáró küllő pedig a táplálék réteget.


A folyami rák integet ollóival.
A folyami rák integet ollóival.


Ezt követte a sorban Szenétén átfolyó szakasza a Marosnak. Itt már szélesebb és gyors folyása van, egyes forgókban 1 m mély is lehet. Édeskeser hangulat fogott el, amikor invazív fajok kerültek elő a vízből: ezüst kárász és kínai razbóra. A közeli, egyre több halastóból szabadulhattak a vízbe, mindketten kiszorítják táplálékszerzésben az őshonos fajokat. Nem volt sok belőlük, de ha folyamatosan szabadulnak ki a tavakból, akkor beláthatjuk, hogy 800 m-es magasságban nem tesz jót egy patak egészségi állapotának. Itt előkerült a pénzes pér (apró utánpótlásokkal is), fürge cselle, paduc, fejes domolykó, fenékjáró küllő, menyhal, Petényi márna, sujtásos küsz és a sebes pisztráng is, ugyancsak nagyon kevés egyedszámmal.

Szem és hátsérüléses paduc.
Szem és hátsérüléses paduc.


Puszit küldök a vésett ajkára.
Puszit küldök a vésett ajkára.


Aztán vissza a vízbe társaival együtt.
Aztán vissza a vízbe társaival együtt.


A sodrásban péruszonyok rejtőznek még.
A sodrásban péruszonyok rejtőznek még.


íme róla van szó, ők jelentik a jövőt.
íme róla van szó, ők jelentik a jövőt.


Neki nincs mit keresnie ebben a vízben.
Neki nincs mit keresnie ebben a vízben.


A razbórának meg Kínában a helye...
A razbórának meg Kínában a helye...


Újfalvi kanálisban.
Újfalvi kanálisban.


Díszes nászruhában a cselle.
Díszes nászruhában a cselle.


A harmadik célpont Újfalu határa volt. Itt is találkoztunk a pénzes pérrel, a meanderekben gazdag, sodros partok jó élőhelyek e gyönyörű hal számára. Aztán volt még Petényi márna, kövi csík, fenékjáró küllő, fejes domolykó, sujtásos küsz és fürge cselle. A negyedik pontunk kicsit messzébb, Csomafalva környékén volt. Itt a Maros szabályozva van, kanális jelleget öltött. Egyhangú, elég mély és lassú vízfolyás, melynek medre vastag iszapréteggel van kitapasztva. A halfajok is erről a szomorú, csendes állapotról árulkodnak: fürge cselle, fejes domolykó, fenékjáró küllő és kövi csík.


Az végállomás Borzont határa volt. Itt már kezd tekintélyes méreteket ölteni a Maros. Változatos a part, a meder mélysége változik, gyors és lassú szakaszok váltogatják egymást. Ezt a változatosságot halösszetételben is láthattuk: fejes domolykó, pénzes pér, menyhal, Petényi márna, fürge cselle, kövi csík, fenékjáró küllő és sujtásos küsz. Hiányzott a sebes pisztráng, ahogy az előző  2 szakaszról is.

Ennek a dominak kitépték a szája egy részét.
Ennek a dominak kitépték a szája egy részét.


Gyönyörű sporthal.
Gyönyörű sporthal.


Méretes csókos szájú márna.
Méretes csókos szájú márna.


Megpihen a menyus a tenyeremen.
Megpihen a menyus a tenyeremen.


A Maros forrásvidékéről elmondható tehát, hogy gazdag halfajokban, változatos élőhelyek díszítik a folyását. A 12 fajból 2 invazív, betelepített faj. A sebes pisztráng alacsony egyedszáma érzékelhető volt ezen a szakaszon. Szerencsére van aki gondol a jövöre is nem csak a jelenre. Így a Martonka Sporthorgász Egyesületnek köszönhetően megtörtént az első telepítési akció. A 10 őshonos fajból 3 védett (Ord. De Urg. 57/2007): pénzes pér, Petényi márna és a menyhal. Ezek közül a menyhal fogása az év bármely időszakában Románia területén tiltott (Ordin 84/2009). Fontos megjegyeznem, hogy a folyami rák is védett faj. Ezek a fajok számára a védettséget úgy kell bíztosítani, hogy védjük az élőhelyet, ahol jelen vannak.
Reméljük még sok hasonló felmérést végezhetünk majd és hasonló változatos és értékes halközösséggel találkozunk a Maros szülőföldjén.

Imecs István



Hozzászólások (5)
2009. december 13. 00:19
1.
Zsombor (Regisztrált tag) írta:
köszönöm, ezt vártam :D  
jah és szépvolt! ;)
2009. december 13. 13:29
2.
Peter Geza (Regisztrált tag) írta:
Ezt a torvenyt kerestem:)Menyusok mennek vissza;)
2009. december 15. 10:18
3.
_sanya (Regisztrált tag) írta:
folyami rak es a per ? a folyoszakasz benne van az ELIT-ben !
2009. december 15. 12:02
4.
Imecs Istvan (Regisztrált tag) írta:
Igen, benne van..csak sajnos egyesek ezt nem sportszeruen latjak. pl. a nyaron ezen a szakaszon szemtanuja voltam, ahogy valaki egy 30-40 litres vedret teleszedett folyami rakkal es gyanitom nem az elso alkalom volt. Erre celoztam is az irasban...
2009. december 15. 13:12
5.
_sanya (Regisztrált tag) írta:
hat , felenk is van egy viz amiben menku sok rak van csak itt nem eszi senki ...
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web