Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Jó tudni arrow Halállomány felmérés a csíki patakokban - negyedik rész (faunisztika)

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Halállomány felmérés a csíki patakokban - negyedik rész (faunisztika) Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István
2009. július 11. szombat 08:10

A Csíki-medence az ország egyik legnagyobb összefüggő medencéje, melyet észak-dél irányban az Olt folyó szel ketté. Az Olt folyó eredése is erre a földrajzi térségre tehető és a medence zárt szerkezetének köszönhetően e folyó felső szakaszának vízgyűjtőjét képezi.

Számos patak ered a medence nyugati pereméről, a Hargitából, illetve a keleti hegykeretről, a Csíki-havsasokból, és végül mindenik egyenesen az Oltba ömlik, növelve annak vízhozamát. A sok patak és változatos vízrajz ellenére, tudomásunk szerint, mindeddig senki nem végzett még egy felmérést, melyből megismerhetnénk a halfaunát, annak szerkezetét és a halakfajok eloszlását.
   
Többek közt ez volt az oka, hogy Krisztián barátommal elindultunk és megpróbáltunk kiértékelhető felmérést végezni a csíki patakokbon. Kiváncsiak voltunk arra, hogy milyen fajok találhatók a különboző patakokban, hogyan oszlanak ezek el a patakok mentén, illetve hogyan változik a fauna a patakokban.
  
Az őszi patakok mellé tavasszal is választottunk 4 patakot, a nyugati oldalról Nagyos, Bánya és Vermed patakokat, illetve a keleti oldalról a Fitód patakot.

A csíki patakok és a vizsgált pontok.
A csíki patakok és a vizsgált pontok.


A térképen láthatóak az általunk vizsgált patakok és a rajtuk végzett 4-4 vizsgálati pont. Piros körökkel az ősszel vizsgált patakok pontjai (észak – dél irányban: Szeges, Béta és Fiság), illetve a sárga háromszögekkel a jelenleg vizsgált patakok pontjai (észak – dél irányban: Fitód, Nagyos, Bánya és Vermed).
Fontos megfigyelni, hogy a nyugati hegyvonaulatról lefolyó patakok rovidebbek, nagyobb mederesésűek mint a keleti oldalról befolyó patakok. Ennek elsődleges következménye, hogy az keleti oldalon kevesebb település jöhetett létre. Ezért is láttuk fontosnak, hogy olyan patakokat is vizsgáljunk melyen fokozottan érintve vannak a folyamatos kommunális szennyezésnek.
Ígyhát elsőként megvizsgáltuk Fitód patakát, melynek vízgyűjtőjében több település is található (Fitód, Mintszent, Szentlélek és Zsögöd). Előzetes tapasztalataink itt is bebizonyosodtak. A patak nagy mértékben szennyezve van kommunális hulladékkal, le nem bomló anyagokkal és mindennek köszönhető az, hogy túlnyomórészt kistestű, hulladékfogyasztó fajokkal találkoztunk. Ilyenek voltak a kövi csík, fenékjáró küllő, fürge cselle.

Az örökségünk.
Az örökségünk.


Nemkívánatos faj a természetes vizeinkben.
Nemkívánatos faj a természetes vizeinkben.


A patak táplálja az egykori Suta tavat, melynek nyoma a tó utáni mintavételi ponton is érzékelhető volt, ugyanis 1-2 nyaras ezüstkárászokkal találkoztunk. Emellett felbukkantak a sujtásos küszök, vágócsíkok és fejes domolykók fiatal példányai.
A patak halállománya nem változott a tóból való kifolyás után sem, ahogy annak arculata is megmaradt. Egyes mintavételi szakaszokon nehezünkre esett kiválasztani olyan part- és mederszakaszt, ahol bele tudtunk menni a vízbe anélkül, hogy a csizmánk törött üvegek és rozsdás konzervdobozok áldozata legyen.

Mindent nem visz el a víz, amit itthagy azzal minket jellemez.
Mindent nem visz el a víz, amit itthagy azzal minket jellemez.


A következő patak a Nagyos pataka volt, mely egy településen halad keresztül mielőtt elérné az Oltot, mégpedig Csíkszentkirályon. A településen kívüli pontokon jelen volt a botos kölönte, a sebes pisztráng, a fürge cselle és a kövi csík. Majd a befolyás közelében a víz és a partok narancssárga színűek voltak és kénszagot árasztottak, ami nem tünt egy ideális élőhelynek a halak számára. Valójában meg csak nyoma sem volt a halaknak.

Borvízfürdő a halaknak.
Borvízfürdő a halaknak.


A kövi csík a hegyi patakok jellemző lakója.
A kövi csík a hegyi patakok jellemző lakója.


Sebesek és botosok barátkoznak pár percig.
Sebesek és botosok barátkoznak pár percig.


Délre haladva a következő patak a Bánya pataka volt, melynek fele a teljes hosszából az erdőkben fut. Ez azért jó, mert egyrészt az a szakasz kevésbé van zavarva az emberek által, másrészt pedig árnyékban van a víztest, így hideg marad és megfelelő ívóhely a pisztrángok késő őszi szaporodásának.
Meglepetésünkre nagyon kevés faj bukkant elő és azok is kevés egyedszámban. A befolyási szakaszig csak botos és sebes került a hálónkba, majd a befolyásnál, az Olt közelében, találtunk fejes domolykót, petényi márnát, fenékjáró küllőt és kövi csíkot is. Ez érthető, mivel a patak alsó szakasza szabályozva van és így az Oltból felúszó fajok könnyedén találnak számukra megfelelő, az Olthoz hasonló életteret. (8, 9 és 10 képek)

Ennek a felmérésnek az utolsó pataka a Vermed pataka volt, mely a Bánya patakától délre húzódik el, vele szinte párhuzamosan fut, majd ömlik bele az Oltba. Földrajzi elhelyezkedése hasonló a Bánya patakáéhoz, annyi a különbség köztük, hogy a Vermed pataka nem érint emberi települést. Ez máris sokat elmondott a patakról, anélkül, hogy láttuk volna mi rejtőzik benne.

A legmagasabb szakaszról sebes pisztrángok és botos kölönték szép számban bukkantak fel, ami egy egészséges halközösséget sejtetett. Ezt lennébb haladva kiegészítették a menyhalak és az erdélyi ingolák. Utóbbiak nagyon érzékenyek a víz tisztaságára és kifejlett korban sebes pisztrángok, botos kölönték és menyhalak parazitája. Jelenlétük tehát indikálja az egészséges hegyi patak életközösségét.

Sebesek es botosok menedéke.
Sebesek es botosok menedéke.


Hamar visszakerültek a saját vizeikbe.
Hamar visszakerültek a saját vizeikbe.


Apraja-nagyja.
Apraja-nagyja.


Végezetül elmondható, hogy a csíki patakok első sorban a kommunális hulladék által vannak veszélyeztetve. A szemét és szennyvíz tárolása mai napig a hegyi patakjaink keresztje maradt. Mindez szépen körvonalazódik a bennük lakó halközösségek összetétele által. A három patakból összesen 12 faj, 264 egyedét sikerült kimutatni, melyek a szükséges adatok lejegyzése után, azonnak visszakerültek eredeti közegükbe. A halközösség jelentősen változott az emberi települések számával. A Fitód patakában, amely több települést is érint, eltünnek a szinttájra jellemző ragadozók és dominálnak a kistestű, hulladékfogyasztó és horgászati szempontból nem értkes fajok.

       
Patakok 2009.03.28-29

Tudományos/Magyar név                       Bánya p.    Nagyos p.     Fitód p.    Vermed p.

Salmo trutta fario/Sebes pisztráng                         +               +                  -                 +
Cottus gobio/Botos kölönte                                    +               +                  -                 +
Phoxinus phoxinus/Fürge cselle                              -               +                 +                 +
Barbatula barbatula/Kövi csík                                 +               +                 +                 +
Gobio gobio/Fenékjáró küllő                                   +               -                  +                 -
Lota lota/Menyhal                                                   -                -                  -                 +
Squalius cephalus/Fejes domolykó                        +                -                  +                 -
Cobitis taenia/Vágócsík                                          -                -                  +                 -
Barbus petenyi/Petényi márna                              +               -                   -                 -
Alburnoides bipunctatus/Súlytásos küsz                -                -                  +                 -
Carassius auratus/Ezüstkárász                              -                -                  +                 -
Eudontomyzon danfordi/Erdélyi ingola                    -               -                    -                +


Nem szabad elfelejtenünk, hogy a halak tűrő- és ellenállóképessége véges, így ha nem bírják a szennyezést lokálisan eltünhetnek. Ezek a változások sok esetben visszafordíthatatlan szerkezeti zavarokat idéznek elő a halközösségekben, a fajösszetétel változik és értékes halfajaink megfogyatkoznak.

Imecs István



Hozzászólások (3)
2009. december 02. 21:49
1.
Zsombor (Regisztrált tag) írta:
mikor jön a következö??? :D
2009. december 03. 08:36
2.
Ujvari Krisztian-Robert (Regisztrált tag) írta:
Ugye hiányoztunk?!? Már úton a következö felmérés anyagja.
2013. október 03. 12:51
3.
sipos arpad (Regisztrált tag) írta:
A nagyos patakban is van menyhal
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web