|
Írta: Imecs István (honline)
|
| 2010. február 17. szerda 15:47 |
Egyike a legszínpompásabb madarunk a jégmadár (Alcedo atthis), amellyel horgászatok, természetjárások során találkozunk a Csíki-medence tiszta vízű patakjain. Elterjedése: Eurázsia, Észak-Afrika, Távol-Kelet. Északi populációi délre volnulnak.
A jégmadár 16-17 cm testhosszú, rövid farkú, hosszú csőrű és nagyfejű, zömök madár. Szárnyfesztávolsága 24-26 cm, testtömege 34-46 gr. Igen színpompás, egzótikus madarakkal szállhat versenybe. Az öregek egész fejteteje és háti oldala fénylő zöldeskék. A hát és a farokfedők csillogó azúrkékek, a farok sötétkék, így a ragadozó madarak számára megegyezik a víz színével felülről. A váll zöldes, az evezők feketék, kékes szegéllyel. A nyakoldalakon egy-egy kis fehér folt díszeleg. A torok szintén fehér. A hasoldal egészében vöröses fahéjszínű, így a halak számára ágnak, levélnek tűnik a vízből. A láb kárminvörös, két ujja előre, kettő hátrafele néz. A fiatalok színei tompábbak, a begytollakon szürke szegélyezés figyelhető meg. Gyors, egyenesvonalú röpte van, amit sikoltó hang kísér.
Táplálékát jellemző módon szerzi. Víz fölé hajló ágakra, nádszálakra kiüll és órakig vár az áldozatára. Amikor megjelenik egy apró hal, akkor lecsap rá hegyes csőrével majd leshelyén megeszi. Emésztése nagyon gyors, a halszálkákat, pikkelyeket vissszöklendezi. Főleg halivadékot fogyaszt, de ebből általában a gyengén fejlett vagy beteg példányokat fogdossa össze. Ezen kívül rákokat, rovarokat, lárvákat fogyaszt.
A tiszta vízű patakok, folyók, néha tavak mentén a partszakadásokba, löszfalakba vájja 1-1.5 m mély, csőszerű járattal ellátott fészkét. 5-7 hófehér gömbölyded tojást kiöklendezett emészthetetlen táplálékmaradványokra rakja, a folyósó kiöblösödő végébe. A hím és a tojó egyaránt 15-19 napig kotol a tojásokon. A fiókákat 4-5 hetes korukig etetik, még kirepülés után is. Évente csak egyszer költ viszont. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
A jégmadár populációit a vízszennyezés fenyegeti leginkább. Élőhelyének védelmét bíztosíva, a fajt is védeni tudjuk. Ezt írja elő az 57-es Sürgősségi Rendelet (Ord. de Urg. 57/2007), melynek 3. mellékletében szerepel. A Berni egyezményben (Bern Convention), melyhez Románia az 1993-ban csatlakozott (Legea 13/1993), a II. mellékletében szerepel, ahol a szigórúan védett fajok vannak. A vadászati törvények értelmében illegális vadászata, pusztítása és élőhelyének rongálása jelképes 10 RON értékű összeggel büntetendő (Legea 103/1996).
Ajánlott olvasmány:
Kelemen, A. (1978). Madaraskönyv. Kriterion Könyvkiadó Bukarest
Harrison, C. és Greensmith, A. (2008). A világ madarai. Taramix Kft. Budapest
Imecs István (honline)
|
Nagy Levente 
