|
|
|
REKLÁM
Jó tudni
| 2010. március 11. csütörtök 14:26 |
Téves ismeretek, babona, kultúrtörténetek hatására alakult ki és maradt
fenn egy oktalan félelem a kétéltűek és hüllők iránt. Sajnos így van ez
a vízisikló (Natrix natrix) esetében is, mely egyike a hasznos, méreg
nélküli, ártalmatlan hüllőinknek.
Elterjedési területe Európára (É-Európa kivételével), É-Ny Afrikára és
Nyugat Ázsiára tehető. Romániában Duna-deltában a leggyakoribb, de
szinte bárhol előfordul, ahol megfelelő vízmennyiség és táplálék
előfordul, egészen 1100 m-es magasságig.
|
|
| 2010. március 04. csütörtök 20:23 |
A pontyfélék családjának egyik közkedvelt ragadozója a balin (Aspius
aspius). Sokan ragadozó őnként, vagy őnhalként ismerik. Ezüstös színe,
apró pikkelyei, karcsú izmos teste semmivel nem téveszthető össze. Alsó
állkapcsa kampós, csúcsa kissé lefele hajlik és bár ragadozó, pontyféle
lévén nincsenek fogak a szájában.
Nagy növésű hal, a szerencsésebb példányok elérhetik a 10 (vagy annál
is nagyobb) kg-ot is. Romániában őshonos európai fajként van jelen,
elterjedési területe a Rajnától az Urál hegységig tart.
|
|
| 2010. március 01. hétfő 09:52 |
A Csíki-medence jellegzetes hegyvidéki madara a vízirigó (Cinclus
cinclus). Láthatjuk őt horgászat, természetjárás közben a tiszta
patakok, folyók köveire kiülve és hallhatjuk már távolról gyönyörű
énekét.
Vízközeli életmódhoz alkalmazkodott, így a vizeink tisztasága
az ő jelenlétét is befolyásolja...
|
|
| 2010. február 17. szerda 15:47 |
Egyike a legszínpompásabb madarunk a jégmadár (Alcedo atthis),
amellyel horgászatok, természetjárások során találkozunk a
Csíki-medence tiszta vízű patakjain. Elterjedése: Eurázsia,
Észak-Afrika, Távol-Kelet. Északi populációi délre volnulnak.
A jégmadár 16-17 cm testhosszú, rövid farkú, hosszú csőrű és nagyfejű,
zömök madár. Szárnyfesztávolsága 24-26 cm, testtömege 34-46 gr. Igen
színpompás, egzótikus madarakkal szállhat versenybe. Az öregek egész
fejteteje és háti oldala fénylő zöldeskék.
|
|
| 2010. február 13. szombat 06:34 |
Az édevízi halfaunánkból jogosan nevezhető “kétéltű barométernek” a
réti csík (Misgurnus fossilis). Kevésbé feltűnő megjelenésű, talajlakó,
rejtett életmódot folyató hal.
Élőhelyét nagymértékben elvesztette, így állománya visszaszorult, csak
foltokban maradt fenn. Már csak könyvekből, írásokból “csíkászhatunk”,
de ha szerencsénk van még a természetben is találkozunk vele.
|
|
| 2010. február 07. vasárnap 07:22 |
A kannibalizmus az állatvilágban a legkülönbözőbb fajoknál fordul
elő. Ilyen jelenséget tapasztalhatunk a tőkehalfélék egyetlen hazai
képvizelőjénél, a menyhalnál (Lota lota). A menyhal ősei a tengervízben
éltek és rokonai most is ott élnek.
Általánosan elterjedt az északi félteke hideg és mérsékelt égövi
éghajlati öveiben. A Britt szigetek és a déli fészigetek kivételével
Európában mindenhol megtalálható. Erdélyben is jelen van a nagy folyók
árterében. A Csíki-medence is rejteget menyhalakat, az Oltban is és a
befolyó patakokban jelen van mindenhol, ahol a víz megfelel neki.
|
|
| 2010. február 06. szombat 07:41 |
A Petényi-márna (Barbus meridionalis petényi) az egyetlen magyar
emberről elnezevett halfaj (Petényi Salamon János természettudós,
1799-1855). Eltejedése az Odera, Visztula, Duna, Dnyeszter és Vardar
vízrendszerében a hegyi patakok és dombvidéki folyók lakója.
Romániában
a hideg vízű hegyi patakok, folyók rendszeres lakója. A
Csíki-medencében is előfordul a horgászok zsákmányaként, zsemlemárna
néven ismert.
|
|
| 2009. december 12. szombat 21:08 |
A Maros a maga 725 km hosszával, amiből 48 km Magyaroroszág
területére esik, Románia leghosszabb folyója. Sok megpróbáltatáson
folyik át, amíg eléri a Tiszát és eggyé válik vele. A forrásvidéke
szép, változatos élőhely.
Horgászbeszámolókból ismerjük,
hogy hegyvidéki halfajokban gazdag és testvére, az Olt irigykedve
nézhet csak rá. El is szántuk magunkat néhányan, hogy felmérjük a
forrásvidék különböző pontjain a halállományt. A csapatban részt vett
Nagy András-Attila, Nagy Levente, Újvári Krisztián-Róbert és jómagam.
|
|
| 2009. december 03. csütörtök 10:42 |
Sok vitát keltett míg müködött a balánbányai rézbánya és még most is
kelt, pedig már pár éve bezárták. Épp ezért szemeltük ki Imecs Istvánal
mint következö felmérési helyszint, hogy lássuk milyen halakkal
találkozunk az Olt ezen szakaszán, a város főlőtt, de főleg alatta.
Balán város fölött található egy tiszta vizű víztározó, melyről Levente
barátom is irt az oldalon egy korábbi írásban. Az elsö mérést a tározó
fölött, 942 méter magasan, végeztük. Itt a megszokot pisztráng
tájegység képviselőivel találkoztunk: sebes pisztráng és botos kölönte.
|
|
| 2009. október 21. szerda 10:36 |
Sikeres visszatelepítésnek köszönhetően újra láthatjuk országunk egyes
vizein Európa legnagyobb rágcsálóját, az eurázsiai hódot (Castor
fiber). A XIX. század végére szinte teljesen kipusztult faj, manapság
több folyóvíz és patak partjain fogyasztja a puhafákat és a lágyszárú
növényzetet.
Egy ilyen hódok által lakott folyószakasz a Hargita megye
déli részére eső Újtusnád – Tusnádfürdő Oltszakasz. Sajnálatos és
szomorú történet segíségével fogom közelebb hozni és bemutatni a hódot,
illetve részletezem annak életviteli sajátosságait.
|
|
| | << Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 1 - 20 / 23 |
|
|
|
|
Jó tudni 
