Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Horgászvizeink arrow Szomorú valóság - Az Olt forrásvidéke - Alcsík - második rész

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Szomorú valóság - Az Olt forrásvidéke - Alcsík - második rész Nyomtatás E-mail
Írta: Imecs István
2010. február 25. csütörtök 08:17

Az Olt Románia egyik leghosszabb és legfontosabb folyója. A Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából.  Lassan, a mellékpatakok összegyűjtésével folyóvá növi magát és 7 megyén keresztül folyva, 615 km kanyargás után a Dunába ömlik. Igaz, napjainkban alig nevezhető folyónak, hisz folyása számtalan gáttal, duzzasztóval van felszabdalva.


Az első megye, amelyen átfolyik Hargita megye, melyet jogosan nevezhetünk szülőföldjének. Itt a csermelyből egészen a megye határáig, 10-15 m széles folyóvá növi ki magát. Nézzük hát meg, hogyan bánunk ezzel a folyóval útjának első 86 km-én és ő hogyan viszonozza ezt a bánásmódot.
   
Most nézzük meg Alcsíkot, ahol az Olt Csíkszeredától Tusnádfürdőig valóságos túlélő gyakorlatokat kell végezzen, hogy kijusson a megyéből. Bár nem vagyok abban a helyzetben, hogy megítéljek bárkit vagy bármit, tény az, hogy a csíkszeredai szennyvíztisztító egy gátat szabott a halaknak. Alatta jónéhány km hosszan kevés élet volt jelen a vízben. Néha lehetett hallani a horgászoktól, hogy 1-2 csuka horogra akadt, de igaziból 10-15 km után, Csíkszentsimon környékén jelentek meg a halak és a víz szépen tisztult és eletre kapott Tusnádfürdőig. Néhány kép az Oltról a Csíkszereda környékéről (az első képen látható, hogy 1-2 cm vastag penészréteg van a vízben lévő fákon és az aljzaton).

Image

Image

Image

Image

Image
   
Talán ezek olyan dolgok, amelyek fölött nem kellene elnézzünk és fejet hajtanunk. Nagy mennyíségű iszap rakodott le a mederben és a derítő állomástól kilométerekre, Csíkszentkirálynál olyan baktériumtelepek jelentek meg, melyeknek helye nincs hegyi vizekben. Nem is beszélve arról, hogy halat nem is lehetett látni. Szerencsére tavaly késő ősszel kezdődött el a derítőállomás uniós felújjítása, ami elég sok időt fog igénybe venni és ezalatt az Olt sokat szenved majd. De végül, ha megszületik az új állomás, talán 7-8 év, és az Olt újra életre kap. Viszont ha kicsit visszalapozunk az időben, pont ezen a szakaszon kezdődött el az Olt medrének első szabályozása 1892 tavaszán. Itt volt az első pont, amikor az ember a Csíki medencében beavatkozott a vadvízek életébe. Alig 4 év után rá is jött, hogy rosszul tette. Azonban ez tovább folytatódott és az eredeti mocsaras árteret lecsapoló árkok párhuzamos sora váltotta fel és az Olt eredeti meanderes, kanyargós folyása szinte egyenes, mély medrű vízzé változott. Csak azokon a szakaszokon maradhatott meg eredeti alakjában, ahol az embereknek a szabályozása nem hozott volna anyagi hasznot. Ez a lecsapolás sok hal eltűnését okozta. Többek közt a harcsáét, mely gyakori volt a XX. század elejéig. De ide sorolhatjuk a réti csíkot is, mely lecsapoló árkok iszapjaiban találta menedékét.
   
De azért vannak még egészséges szakaszai az Oltnak, ahol szép halakat lehet fogni. A leggyakoribb a fejes domolykó, de ritkán méretesebb csukák is horogra akadnak. Az Olt alcsíki szakaszán jelen lévő halak a következők: fejes domolykó (Squalius cephalus), csuka (Esox lucius), paduc (Chondrostoma nasus), (ritkán) sebes pisztráng (Salmo trutta fario), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), rózsás márna (Barbus barbus), Petényi márna (Barbus meridionalis petenyi), bodorka (Rutilus rutilus), sügér (Perca fluviatilis), menyhal – fogása tiltott (Lota lota), fenékjáró küllő (Gobio gobio), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) és sajnos megjelentek a kártékony invazív fajok is: ezüstkárász (Carassius auratus), kínai razbóra (Pseudorasbora parva), naphal (Lepomis gibbosus).

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image
   
Végezetül szeretnék egy 2006 nyarán bekövetkezett szomorú eseményt leírni. Tusnádfűrdői lakósként azon a szakaszon voltam tanuja az egyik legnagyobb halpusztulásnak az Oltban, amiről tudok. Forró nyári időszak volt és egyik reggel arra ébredtem, hogy az emberek az víz partján állnak ez nézik a vizet. Amint az később kiderült tele volt elpusztult hallal minden amerre csak nézett az ember. Sajnos nem voltam abban a szituáciban, hogy legalább a médián keresztül tudósítsam a valóságot, már ami az elpusztult halak számát illette. Egy hullám haladt végén a folyón, mely során a megerjedt iszap elvette az oxigént a vízből és a halak belefuffadtak a vízbe. 1-2 nap leforgása alatt kb. 5 km hosszúságú szakaszon próbáltam a látható elpusztult állományt felmérni. Bár az újságokban az volt olvasható, hogy 40-50 halat lehetett látni elpusztulva, nekem más számadataim voltak. Kb. 3000 ivarérett halat számláltam, melyeknek több mint fele fejes domolykó, nagy számban volt jelen paduc, de volt bodorka, márna, küllő és volt 2 kilós fölötti csuka is. Ha ezek a ragadozók nem bírták ki, akkor elképzelhetjük, hogy a tavaszi ivadékok mennyire bírhatták. Partra sodort elpusztult ivadékrajok voltak mindenfele. Ez persze egy csekély része lehetett a valóságnak, hisz a halak nagy része lesüllyedt a meder aljára és a többi részét a víz gyorsan elsodorta. Néhány képpel szeretném szemléltetni a történteket.

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

A fényképek egy részét meg szeretném köszönni Szabó Izabellának és Forró Lászlónak.

Imecs István



Hozzászólások (2)
2010. március 01. 17:12
1.
borbat laszlo (Regisztrált tag) írta:
nagyn szomoru hogy ilyeneket kell lattnunk a 21-dik szazadban is!! mi sajat kezunkkel teszuk tonkre a szepet a termeszetest!!!ez ellen nagyon hamar valamit kell csinalnunk.ha enyi szenyezodes ne kerult volna az utobbi evekben az oltba akkor mar egy halfaunaban gazdag folyoviz lenne!!! en az olt parjain kezdtem horgaszni akkoriban meg lehetet paducokat fogni de most mar ritkan lehet es ez nagyon elszomorito. igy van a tobbi hal fajal is sajnalatos modom.
2011. február 01. 09:44
2.
Sutka Pál (Regisztrált tag) írta:
És az a szomoru,hogy az Olt alsó szakasza Tusnádfürdő alatt teljesen lezárt.A kárpituszi gát éles határt szab. A halak nem tudnak felúszni az alsóbb szakaszokról, így hát nagyon meg kell becsülni ami azon felül van. Gondolt valaki telepítésre? Apropo ilyen esetekben nem kötelező a vízlepcső?
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web