|
Írta: Galajda Sándor (sanya)
|
| 2010. január 12. kedd 08:01 |
Mindenkinek van egy listája a legkedveltebb horgász vizeivel, az én listámon az első helyen talán az Ér szerepel. A múltjáról annyit tudok hogy nagyjából száz éve egéssz másképp nézehetett ki .
A mostani meder valószinüleg nem létezett mert az Ér környékén kiterjedt vizfelület boritott mindent, a szomszéd faluba egyszerübb volt csónakkal átmenni mint szekérrel. Aztán pedig lecsapolták az egéssz területet s mára csak a neve - Érmellék - utal a hajdani állapotokra.
Öregek gyakran mesélik az akkori állapotokat, a halbőséget, ami minden holtágban, vagy patakban volt.Azóta sokminden változott. Még én is emlékszem gyerekkoromból, amikor utoljára kotorták a medret egy évig szinte halat sem lehetett fogni, ezt pedig minden évben 1-2 mérgezés tetézte melyeket az akkori Colectiv, Arovit és hasonlóak számlájára lehetett felirni.
Az Ér forrásai még Szatmár megyében erednek de útján sok kis patak vizét felveszi. Ezek a patakok általában mind mesterséges tavakból jönnek, egyik legjelentősebb talán a helyiek által Selindi ároknak keresztelt patak.
Mára egéssz más a helyzet, a rendszerváltás után becsődölt szövetkezetek nem szennyezik a vizet. Halpusztulás is már nagyon régen volt, sőt a viz tisztaságát igazolandó szép nagy folyami rákok is vannak, melyeket néha akaratlanul is horogvégre kapnak a keszegezők. Halbőségről nem beszelnék, de ez a viz egyre többször meglep! Néha a teljes kihaltság jeleit mutatja, máskor pedig gyönyörü halakat ad. Egy éve csukára pergetve szemtanuja voltam a pontyok ivásának, vagy idén februárban a csukaivásnak.
Az előtt pedig szentül hittem hogy nincs benne vagy csak nagyon kevés mindegyikből.
Horgászat szempontjából szinte bármelyik stilus űzhető. Legtöbben egy helyben ülnek és vagy a békés halakat, vagy a csukákat riogatják. Mások végig pergetik a szabad partszakaszt. Újabban pedig a helyiek nagy megrökönyödésére én tartok bemutatót mölegyező tudásomból. Egy kitűnő legyespálya szép nagy domikkal, melyeket szárazlegyekkel élvezet megfogni a viszonylag lassan folydogáló vízben. Legyezve szinte egész nap lehet halat fogni, és újabban bebizonyitottam magamnak, hogy legyezve a csuka is jön szépen.
A meder változó, vannak egész sekély szakaszok(40-50cm) és vannak szakaszok, ahol meglepően mély a viz (1,5-1,7m), általában minden szakaszon van egy két gödör ahonnan valamikor régen sárga homokot termeltek ki, ezek 2-4 méter mélyek is lehetnek.
Legyeseknek mondom, hogy aki nem ismeri a medret az inkább a partról próbálkozzék mert bárhol lehetnek mélyebb gödrök amit a viz mosott ki vagy egy nagyobb ponty ásott.
Ilyen gödröket én is leltem a nyáron és a melles csizmám épp csak hogy nem merült meg. A mezitlábas gázolast csak azoknak ajánlom, akik nem félnek a piócáktól és attól hogy a tenyérnyi kagyló maradványok majd jól összevágják őket. Amúgy partról legyezni sokkal eredményesebb.
A növényzet elég jól fejlett mindkét parton, általában nádasok takarják az egyik oldalt, de van ahol mindkét oldalt kis beállókkal tarkitva, ez szerint lehet horgászhelyet keresni.
Legyeseknek mondom, hogy aki nem ismeri a medret az inkább a partról próbálkozzék mert bárhol lehetnek mélyebb gödrök amit a viz mosott ki vagy egy nagyobb ponty ásott.
A halálomány elég szines a keszegféléket nem is sorolom, de van itt kárasz, ponty, compó, domolykó, süger, csuka. Régen szép nagy szürke harcsák is voltak benne de már rég nem hallik hogy fogtak volna belőlle, néha úgy hirlik hogy fognak egy egy balint vagy süllőt is, de én személyesen még nem láttam soha. Nyáron feléled a viz és a hinárszőnyeg alól ki-ki, bukkan egy nagyobb hal is, ami általában a cájggal együtt vissza is megy.
Horgászni a Diószeg-Székelyhid-Adony- Szalacs szakaszon érdemes, de mivel AGVPS fennhatóság alatt van az engedéllyel vagy napijeggyel rendelkezők az egéssz megye területén csordogáló szakaszt horgászhatják.
Galajda Sándor (sanya)
|