|
Írta: Tusa Szilárd
|
| 2010. március 09. kedd 20:13 |
Nagyon rég figyelem azokat a horgászokat, akik rakósbottal horgásznak, de egyelőre csak a figyeléssel maradtam.
Nagyon szerettem volna, hogy nekem is legyen egy rakósbotom, de az anyagiak nem engedték. Lassan elszántam magam és megvásároltam az első Laserfish RP0235 névre hallgató 11,5 méter hosszú rakóst, arra gondolván, hogy kezdőként megfelel nekem.
 Reggel...
Teltek múltak a napok, de nem tudtam, hogy hol is tudnám kipróbálni…
Levente barátom által megismertem egy versenyhorgászt, Újvári Krisztián személyében, aki sokkal többet tud a rakózásról, mint én. Rövid egyeztetés után, el is döntöttük, hogy a szentpáli tó egy alkalmas hely lesz a botom kipróbálására, és tanulni is tudok tőle nagyon sok dolgot...
 Végre élesben...
 Az első rakóssal fogott pontyom.
Reggel korán érkeztünk a tóhoz, de mégsem elég korán, mert nagyon sokan voltak már előttünk. Gyors helyfoglalás után, készítettük a szerelékünket, illetve szereltem volna én, csak azt sem tudtam, hogy kezdjek neki. Nagy segítség volt számomra, hogy ott volt mellettem egy tapasztalt horgász.
 Krisztián szákol...
 Megvan...
A halak felénk csalogatása érdekében 2 kg Benzar Mix Special Concurs etetőanyagot választottam, ami mellé édeskukoricát és csontit kevertem... Az etetés után jöhetett a mélység beállítása és várni a halak kapását.
Nem kellett sokat várni az első halra... Egy szépecske dévér volt az első, aki próbára tette a botomat. Amikor a gumi kiszaladt a bot spiccébol, nem tudtam a számat összefogni, annyira örültem az első rakóssal fogott halamnak. Közben csontit és kukoricát lőttem az úszó köré. Nagyon reménykedtem abban, hogy egy ponty is akad, ami megmutatja nekem igazán a gumi működését. Így is történt, amint megakasztottam az első méretes pontyot, az volt az első reakcióm, hogy kiáltottam Krisztiánnak, hogy “Nyúlik a gumi” (6-8 méterre nyúlt ki). Szerencsésen sikerült a hálóba terelni őméltoságát.
 ...íme...
Nagyon örvendtem annak, hogy megláttam miként is működik a bot egy közepesnek mondható ponttyal a végén.
Ahogy telt az idő, egyre több dévért és kárászt fogtunk, de a jelentkezők között volt kisebb-nagyobb méretű ponty is. Megtapasztalhattam azt is milyen érzés halat veszíteni fárasztás közben, szerencsémre felhívta az oktatóm a figyelmemet arra, ha netán szakadna a szerelék, nagyon figyeljek, hogy a gumi hirtelen visszaugorhat és arcon találhat.
 Az első rakósbotos horgászat eredménye.
A nap végére nagyon jól éreztem magam, szinte úgy gondoltam, hogy mindent tudok már a rakósbotos horgászatról, de azért még sok mindent meg kell tanulni és gyakorlatba ültetni.
Természetesen a fotózás után a halak elnyerték szabadságukat, hogy mást is meg tudjanak örvendeztetni.
Tusa Szilárd
|