Már egy jó ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy az ország határán túl is részt vegyek egy horgászversenyen. Ez a vágyam idén júniusban teljesülni látszott, mikor Levente barátommal egy Magyarországi horgásztúra gondolatán kezdtünk el elmélkedni. Az interneten találtam a versenykiírást és azonnal szóltam barátomnak, mi lenne, ha mi is beneveznénk, ha már úgyis kint tartózkodunk Magyarországon. A gondolatot tett követte és másnap már nevünk szerepelt a regisztrált versenyzők listája között.
Ez itt nem a reklám helye, de bárkinek ajánlani tudom, hogy ha teheti látogasson el a Verba tanyára horgászni. Igaz vannak, akik nem részesítik előnyben az e fajta intenzíven telepített vizeket. Akik nem tudnak több napot a vízparton tölteni, mint jómagam is, azoknak vannak kitalálva az effajta horgászvizek. Mi is csak hírből halottunk a Verba tanyáról, hogy nagyon sok a nagyméretű ponty, amur, kárász, sőt legutóbb nagy compók is voltak telepítve.
 A Verba tanya...  ...és horgásztó.  Rendezett, barátságos környezettel.
Erről személyesen is meg akartunk győződni még a verseny előtt, így egy nappal korábban egy „hivatalos” edzést terveztünk be. Levente a feeder technikáját akarta csiszolgatni, nem kis eredménnyel én pedig inkább a rakóssal próbáltam vallatni a vizet. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy nap alatt ennyi szép compót fogok majd horog végre csalni.
 Az első halra nem is kellett sokat várni.  Egy gyönyörű compó.  Kárász is jött néhány.  A keszegfélék sem hagyták nyugton a felkínált csalit.
Amire ügyelni kellet mindkettőnknek, főleg nekem, az úszós kategóriában, nem csak edzés napján, hanem a versenyen is, az a tömérdek mennyiségű küsz, ami a vízben található. Először egy 1,5 grammos úszóval kezdtem rakózni, de még az egy szem csemegekukoricát 10-es horgon is röptében elkapták, nem beszélve a csonti csokorról. Át kellett térjek a 2,5 grammos úszókra és persze az ólmozást egybe húztam.
Habár a víz mélysége (1,7 m) és az időjárás megengedte volna, hogy akár egy 0,5 grammos úszóval horgásszak, a falánk küszök végett, muszáj volt egy nehéz szereléket összeállítsak. Persze ez annak a kárára volt, hogy a kapások sokkal óvatosabbak voltak, amolyan szöszmötölősek, nem egyszer ott hagyták a halak a felkínált csalit.
 Bojlival szépen fogták az ilyen...  ...és ehhez hasonló pontyokat.
Azt meg kell még említsem a Verba tanyáról, hogy nyári időszakban (májustól-szeptemberig) tilos az etetőanyag használata és csak szemes vagy élő csalival szabad etetni. Nekünk, versenyzőknek, meg volt engedve, hogy a verseny előtti napokon etetőanyagot használjunk. Ez meg is látszott pénteken, mert a halak nagyon jól reagáltak az etetésre, sőt kimondottan igényelték a ráetetést. Ha jól emlékszem nem telt el 5 perc az alapozó etetéstől és máris egy kiló körüli compó húzta a rakóson az 1,4-es gumit. Ami még tetszett, hogy a halakban megvolt még a küzdő szellem. Egy-egy „feles” compó is akár 3 méterre is kihúzta a gumit. Egészséges, vaskos, élettel teli példányok jöttek horogvégre.
 Húzta a gumit rendesen.  De nem sokáig!  Lássuk mi van a merítőben.  Mi más, mint egy tiszteletet érdemlő compó.
Azt figyeltem meg, hogy ha nem dobtam folyamatosan az etetőgombócokat, a compók lassan elálltak az etetésről és helyükbe megjelentek a kárászok, de azok sem voltak elvetni valóak. Akkor jött legjobban a hal, ha 10 percenként egy-két kisebb gombócot dobtam a 11,5 m-es rakós spiccéhez.
Nyerő csalinak a kukorica-trágyagiliszta szendvics bizonyult. Levente is ezzel fogta a legtöbb halat. Persze voltak kapások egy vagy két szem kukoricára is vagy sima csonti csokorra, de korántsem annyi, mint a fent említett kombinációra.
Az edzés vége fele már nem etettem annyira sűrűn, remélve, hogy egy-két nagyobb hal is tiszteletét teszi a csalim körül. Ez meg is történt, de mind a kétszer csak az üres előkével maradtam. Ugyanígy járt Levente is: nem tudta irányítani a halat, csak megindult, mint a gőzős és vitte a horgot, legtöbbször előkéstől. Ekkor úgy döntöttem, hogy „bedurvítom” a szerelékemet: 17-es főzsinórra és 14,5 átmérőjű előkére. A verseny alatt tudtam meg, hogy még ez is vékonynak számít, mivel a „helyiek” 20/18 vagy akár 22/20 átmérőjű zsinórokat használnak rakózásnál!
Levente barátom a nap végére már jobban kezdte fogni a compókat és kárászokat, mint én, főleg miután új etetőanyagot kevertem neki és unszolásomra hallgatva ő is sűrűben parittyázta be az etető gombócokat.
 Feederrel is jöttek rendesen.  Íme egy a sok közül.
Elmondhatom mindkettőnk nevében, hogy nagyon jól szórakoztunk első horgászatunkon a Verba tanyán és egyedül azt sajnáltuk, hogy nem tarthattuk etetőhálóban a halakat a nap végéig, hogy egy közös fotó után engedjük szabadon a szebbnél szebb példányokat.
Habár tudtuk, hogy edzéseken mindig jobban „jön” a hal, illetve, hogy a versenyen mindig kevesebb hal kerül horogra, mi mégis nagy reménnyel vártuk a másnapi versenyt.
-folytatása következik-
Újvári Krisztián Róbert
Fotók: Nagy Levent
|
Élménybeszámoló 
agarka 
