Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Élménybeszámoló arrow Emlékezetes horgászatok - első rész

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


Emlékezetes horgászatok - első rész Nyomtatás E-mail
Írta: Gotthárd Ferenc Alpár
2008. augusztus 31. vasárnap 14:34

Egy horgászat nem csak akkor lehet emlékezetes, ha az ember nagy vagy esetleg sok halat fog, nem emiatt számit számomra egy horgászat emlékezetesnek. Az év első pergetése, vagy egy ritka peches horgászat, és lehetne sorolni tovább vég nélkül a példákat.
  
Egyre közeledünk az év végéhez és ilyenkor az ember akarva akaratlanul, visszagondol az elmúlt év történéseire, pláne, ha horgászatról van szó. Hányan vagyunk úgy, hogy egy mínusz fokokkal teletűzdelt téli estén elővesszük a fényképeinket, amelyek az elmúlt év horgászkirándulásait foglalják össze színes csokorba, és egy -egy fényképnél hosszasan elidőzünk, mer kellemes vagy épp kellemetlen emlékeket, idéz fel, de mégis valamiért érdemes visszaemlékezni rájuk. Ugye nem csak egyedül én vagyok így ezzel?

A minap én is ebben a csónakban eveztem, igaz még nem röpködnek a mínuszok, de az esős borongós idő megtette hatását, és az emlékek labirintusába menekültem.
  
Egy év hosszú idő, rengetek élmény, halmozódhat fel ennyi idő alatt, a következőkben felelevenítenék néhányat, amik fontosak számomra, de még. Aki nagy fogásokra és rekordlistás halakra számit annak csalódást kell, okozzak, igaz lesz egy - két, nagyobb hal is, de ez most nem csak róluk fog szólni.

Mint mindent ezt is illik az elején kezdeni, nekem nem a januárral kezdődik egy horgászév, hanem a tavasszal, ami a következő év tavaszáig tart, mivel még nincs vége a télnek ezért tavaszi, és nyári emlékeimet fogom közzé tenni, érthető módon.

Számomra különös jelentőséggel bír az év első pergetése, mert ez a kedvenc horgászmódszerem. Az idei év első pergetése egy közeli tavon esett meg, ugyanis kis folyócskánk vize még zavaros és nagy volt a hóolvadás miatt. Egy barátommal, Arnival vágtam neki a horgászatnak, aki akkor ismerkedett a pergetés kusza világával, hogy pontosabban fogalmazzak, a gumihalazással.
 
Ilyen szép napon kár lett volna otthon maradnunk.
Ilyen szép napon kár lett volna otthon maradnunk.


Arni igencsak szerencsés vagy tehetséges volt azon a napon, már az első dobások halat hoztak számára, egy 70 dekás süllő személyében, így elsőre nem is rossz egy ilyen fogás, de ekkor még nem tudtuk, hogy még nagyobb meglepetéseket is tartogat a mai nap számunkra. Alig fél óra multával barátomnak ismét kapása volt, amit elsőre elakadásnak vélt, hamarosan kiderült, hogy nem akármilyen akadályba akad el Arni. Az akadály szép lassan megele - venedett, mert ugyanis hal volt a tettes nem egy facsonk, amint a hal észre vette, hogy nem babra megy a játék minden trükköt bevetett szabadulása érdekében, de kevésnek bizonyult, hamarosan a parton találta magát. A pórul járt áldozatot azonnal lemérlegeltük, igen csak hosszú termete ellenére "csak " 3, 10 kilógramm volt.
 
A méltán büszke horgász és zsákmánya.
A méltán büszke horgász és zsákmánya.


Szóval én, kellet, volna, megmutassam, hogy kell halat fogni gumihallal, de a több éves tapasztalat ellenére ez fordítva történt, sebaj, örömöm vetekedett barátoméval. Hogy ne maradjak szégyenben barátom előtt, igyekeztem minden trükköt bevetni a halfogás érekében, végül siker koronázta küszködésemet.
   
Kiló húszas süllőmmel nem maradtam szégyenben.
Kiló húszas süllőmmel nem maradtam szégyenben.


A nap hátra lévő felében már egyikünknek sem sikerült halat fognia, de így is kedves emlékként maradt meg számomra az a nap.
 
A nap végén a teríték három süllő volt.
A nap végén a teríték három süllő volt.


Egy másik emlékezetes horgászat az év első harcsázása, hasonló lelkesedéssel készülődtem rá akárcsak az első pergetésre, az első harcsázásnak különös jelentősége van számomra, végre kint lehetek éjszaka és halhatom a harcsák pukkanós rablását, aki már hallott ilyent, az megérti lelkesedésemet e különös éji zene iránt. Igaz nem sikerült nagy harcsát fognom, de nem érdekes, hiszen ez volt az idén az első és ez a lényeg. Az éj sötétjében várni a kapást, ami bármelyik pillanatban bekövetkezhet, az ember szíve a torkában kalimpál az izgalomtól, akárcsak annál a bizonyos első alkalomnál, amin minden szerencsés férfi és nő átesik az élete során.
 
Ez a kis teknős volt az első, akivel találkoztam a vízparton.
Ez a kis teknős volt az első, akivel találkoztam a vízparton.


Az est leszáltával megérkeztek az első harcsák is, azaz csak hatalmas jóindulattal lehetett őket harcsának nevezni, habár bajuszuk azért volt, de még messze voltak a megtartható mérettől. A kis bajszosok egy óriási haltartóban találták magukat, hogy reggel készíthessek néhány fotót róluk, majd legyen mire emlékeznem, hisz ők az ELSŐK.
 
A két kistestvér.
A két kistestvér.

 
Úton a szabadság felé.
Úton a szabadság felé.


Az első este csak ezt a két harcsaporontyot sikerült fognom, de még volt egy éjszaka, ami a rendelkezésemre állt, hogy javítsak az arányomon. Éjfél körül az egyik boton kapást észleltem, meg is került a testes egy fiatal harcsa személyében, nem egy óriás de hát nem válogathatok, ezzel kell beérnem, reggelig még sikerült egy társat fognom mellé, ő sem volt sokkal nagyobb az előző társánál, de így is szép emlékként maradt meg bennem ez a horgászat, hisz az idén először kint éjszakáztam a harcsák birodalmában.
  
Első harcsázásom eredménye.
Első harcsázásom eredménye.


A következő kedves emlék ismét egy harcsahorgászathoz fűz, de ez sem az óriás harcsák miatt, hanem mert egy újabb megszállott horgászt volt szerencsém megismerni.

Leventével hosszabb ideje ismertük egymást és tartottuk a kapcsolatot, a technika vívmányainak köszönhetően, de eddig az alkalomig csak egyszer volt szerencsém találkozni vele, és akkor a lehetőségek nem tették lehetővé a közös horgászatot számunkra, de ami késik, nem múlik. Hosszas egyeztetés után mégis sikerült összehoznunk egy közös pecálást. Három éjszakásra terveztük a horgászatot, és már az első este még szürkületben sikerült Leventének megfogni az első harcsabocsot, amit rövid időn belül szabadon is bocsátott.
 
Levente és a kisharcsája.
Levente és a kisharcsája.

 
Ő is visszanyerte szabadságát, hisz milyen szívtelen horgász tudna egy ilyen apróságot elpusztítani.
Ő is visszanyerte szabadságát, hisz milyen szívtelen horgász tudna egy ilyen apróságot elpusztítani.


A három nap elég gyengére sikeredett halfogás szempontjából. A második estén iszonyatos viharban volt részünk, és, hogy nehogy másképp legyen ez másnap este se, ismét jó kis viharral köszöntött ránk az alkony. Hogy szerencsétlenségemet még tetézzem elég jól sikerült a hátsómra esnem, ahhoz, hogy derékig sáros legyek, de legalább Levente jól szórakozott amint hemperegtem a sárban. És, hogy minden teljes legyen a három nap alatt sikerült elszalasztanom 8 harcsát is, melyek közül az egyik bőven 10 kilón felül volt.

Ennek ellenére jól telt a horgászat, sikerült két kisebb harcsát fognunk, és jól szórakoztunk a kapástalan órákban is.

Nem rekordlistás példányok, de nem is ez a lényeg.
Nem rekordlistás példányok, de nem is ez a lényeg.


Talán nem mondok újat azzal, hogy ismét egy harcsázás során születtek maradandó élményeim, hisz szabadidőm legjavát a harcsák becserkészésével töltöm. Ezúttal sikerült nagy halat is fognom, de ne rohanjunk ennyire előre. Délután érkeztem meg a tó partjára, ahol gyorsan kicsomagoltam, és máris rohantam kárászt fogni, hogy legyen, amivel csalizzak az éjszakai harcsázás során.
  
Siettemben a halőrrel találkoztam, aki szintén kedves ismerősöm, két napja a pontyokat próbálja kapásra bírni eredmény nélkül, pontosabban pontyot nem sikerült fognia de mást igen pontyozás közben. Huncutul kacsintott egyet és a stégjére hívott, ahol egy madzagra lettem figyelmes, aminek az egyik vége a stéghez volt csomózva, a másik vége sokat sejtetően a vízben volt, általában a nagyobb halakat szoktuk így kikötni, ebből is sejtettem, hogy nagy meglepetést tartogat számomra. Megragadta a madzagot és felhúzott a stégre egy jókora busát. Elmondása szerint amint kifele tekerte a pontyozó cájgot, egyszer csak furán elakadt és elkezdődött a húzom - eresztem játék, aminek a végén ő győzött.
  
A horog a hal farok tövéhez volt akadva, igen szerencsés akadás volt, megtartotta a szép busát a fárasztás végéig. Hamar előkaptam a mérleget, ami 16 kilót mutatott, és gyorsan készítettem néhány fotót is a szerencsés horgászról.
   
A pórul járt hal és legyőzője.
A pórul járt hal és legyőzője.


Egy hasonló méretű harcsával az éjszaka folyamán simán kiegyeznék én is. Lassan leszállt az este és én lélegzet visszafojtva vártam, hogy valamelyik botomon megmozduljon a kapásjelző, fél 11 körül meg is történt a csoda, de nem volt egy óriás a tettes, de sebaj, van még időm bőven.
 
A fél 11 - es járattal jött ez a hari.
A fél 11 - es járattal jött ez a hari.


Kézbevettem a pergető botomat és pergetve próbáltam becserkészni a bajszikat, a harmadik dobást követően, amint vezettem a wobblert egyszer csak éles koppanást, éreztem, majd valami iszonyatos erővel próbálta kicsavarni a botot a kezemből, tehát jól megmarkoltam a nyelet és kezdetét vette az izgalom, ez aztán a harcsa, milyen elemi erő van benne. Egy idő után furcsának találtam a védekezését, fogtam már egynéhány harcsát, de valahogy nem így viselkedett egyik sem, sejtésem szerint nem harcsa lesz a tettes, lassan sikerült a közelbe pumpálni a halt, már 10 perce tartott a dolog mikor először megpillantottam a fejlámpám fényénél, sejtésem beigazolódott, nem harcsa volt a tettes, hanem egy jókora busa.
  
A wobblerem horga a hátuszonyban volt beleakadva, még a közelemben is rendezett egy kis műsort, nem akart a partra jönni semmiképp sem, hálóm nem volt ezért kézzel kellett partra emelnem, ami nagy nehezen sikerült is. A fárasztás jó 15 percig tartott, mivel nehezen lehetett irányítani a halat a hátuszonytól fogva, így még nagyobbnak is tűnik. Reggel mérlegeltem és fotóztam a halat, sajnos az éjszakai rabság elégé megviselte, komoly sebeket okozott magának amint próbált szabadulni a pórázról, de amúgy elég eleven volt még, rendesen összefröcskölt, amíg kiemeltem a fotózáshoz.
 
A mérés során 16, 5 kilósnak bizonyult a wobbler fogta busám.
A mérés során 16, 5 kilósnak bizonyult a wobbler fogta busám.


A következő éjszaka még sikerült fognom két kisebb harcsát, de ez csak ráadás volt, az egyiket pergetve sikerült becsapnom, mindig nagy örömet okoz, ha pergetve sikerül harcsát fognom, egyesek nem hisznek a harcsapergetés sikerességében, de nekem ez az egyik kedvenc módszerem.
   
A ráadás harcsaifjoncok.
A ráadás harcsaifjoncok.


Egy emlékezetes nap fűz még egy a közelben lévő horgásztóhoz, ahol Arnival néhány afrikai harcsát sikerült fognunk, de erről bővebben majd a következő részben.

- folytatása következik -
Gotthárd Ferenc Alpár



Hozzászólások (1)
2008. szeptember 28. 16:29
1.
krisztián ausztriából (Vendégként) írta:
Hári! 
Hát még ilyet!  
A netre kerülsz a busáddal :) 
gratulálok
Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.
 
 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web