Horgászat
Főoldal
Pergető horgászat
Finomszerelékes horgászat
Legyező horgászat
Fenekező horgászat
Lékhorgászat
Rablóhalazás
Ötletek praktikák
Élménybeszámoló
Horgászvizeink
A Duna-Deltában
Távoli vizeken
Versenybeszámoló
Teszthorgászat
Hírek
Szállások
Adok-Veszek
Jó tudni
Gasztronómia
Galéria
Fórum
Elérhetőség
Reklámlehetőség



MÉDIAPARTNER
Vízpart.ro

MÉDIAPARTNER
PVTV - horgászcsatorna pecásoknak és vadászoknak

REKLÁM
Energofish

REKLÁM


Főoldal arrow Fórum

REKLÁM

REKLÁM
Horgászbolt Gyergyószentmiklós
 
Hírek »


demeterlevyke95
Felhasználó
Hozzászólás: 2
graphgraph
 
Hogyan tovább Nagy-Küküllő? - 2011-02-03 11:06 Néhány gondolatot szeretnék megosztani azokkal, akiknek a Nagy-Küküllő sorsa vagy jövője nem teljesen közömbös. Gondolatban visszamennék az 1975-ös nagy árvízig . Kis folyónk a Nagy-Küküllő akkor még szabadon folyt a forrásától a torkolatáig, a sétatéri fagát volt egyetlen "buktatója" . Csinált bajt kétszer is 1970-ben és 75-ben. Utána kezdődött a kálváriája. Jöttek a mederszabályozási munkálatok a kommunista rendszer módszereivel. Kezdődött azzal, hogy a városhoz legközelebb eső kanyargós szakaszát levágták, új árokba terelték és a legjobb haltartó helyek odalettek. Utána a város szennygödre lett , lehetett volna más is, például egy rendben tartott holtág. Az akkori idők "elvtársai" nem törődtek ilyen apró ügyekkel.
Folytatódott a Küküllő tönkretétele a kavics-kitermeléssel. Mederszabalyozás ürügyén, ahol a víz összerakta az áradasok által hozott kavicspadokat, kitermelték, megbontva így az évek által összetömörűlt mederfeneket ami oda vezetett, hogy a vízfolyás felgyorsult. A sebesebben levonuló záporok, a hóolvadas nagy vizei egyre mélyebbre kotorták a medret, bontották a partot hol jobbról, hol balról. Húsz év leforgása alatt a Küküllő medre 4-6 méterrel került mélyebbre! És sok gazdaember földjéből vitt el hektárokat. A mai napig zajlik a kitermelés a Küküllőből és nem teszünk a leállitásáért semmit! A Küküllő bírta. A haltartó helyek eltüntével kezdett fogyni a halállomány.
Utána jöttek a mérgezések; a 86-os fiatfalvi mérgezés. Növényvédőszert, erős mérget engedtek bele felelőtlen emberek és az addig megmaradt halállomány 80%-a kipusztult Alsóboldogfalva-Újszékely-Héjasfalva szakaszon.
Jött a 87-es halpusztulás, cérnagyár, szkáma (gyapotthulladék). Udvarhelytől Mogyorósig legalább 50%-a a halaknak elpusztult. A Küküllő kibírta.
1989 - jött a demokrácia.
Gondoltuk, na ezután rend lesz. Megalakult a "Székelyudvarhelyi Nagyküküllő-vadász-horgász sportegyesület."
Igazgató-Bíró István
Alelnök (horgásztársulat elnök) - Serfőző Pál
Próbáltuk a demokráciát. Nem ment. Jött más alelnök(Benzár Laszló), az igazgató maradt, a Küküllő tönkretétele, a mérgezés is maradt.
1991 - Elkészűlt a Zetelaki víztározó. Hasznos létesítmény, árvízvédelmi szerepe fontos, és még áramot is termel, hasznot valakiknek. Ez rendben is van, csakhogy következményei is vannak, ökológiai. Sok víz van a tározóban és a tél beálta után a nagy mennyiségü víz későre hűl le és tavasszal későre melegszik fel. A tavaszi kései felmelegedés egyik fő oka a szaporulat drasztikus csökkenésének! De a Küküllő idáig kibírta. Amióta működik a gát nincs ivadék vagy csak minimális. Ha nincs kicsi hal, nagy sem lesz.
A kései lehülés következménye:
Az igen nagy hidegekben (minusz 15-20°C) sem tud a Küküllő befagyni. Ezt a dolgot nem csak mi horgászok vettük észre, de felfigyeltek a kormoránok is. Nálunk fele 3 évvel ezelőttig a kormorán (kárókatona) ismeretlen volt. Megtanulták és itt vannak. Tenni kell ellenük valamit, mert a három év leforgása alatt a hal csaknem teljesen eltünt a Boldogfalva - Héjasfalva szakaszon. Mára már Udvarhelyen vannak és még a tiltott
szakaszon sem marad hírmondó se.
Ezt a Küküllő már nem fogja kibírni. Azt mondja az igazgató és az alelnök, nincs mit tenni. Hát hadjuk a Küküllőt meghalni, kérdem én. Nembeszélve arról, hogy ha nem lesz hal, nem lesz értelme a horgászatnak sem és akkor nem kell sem Székelyudvarhelyi horgászegyesület, sem igazgató, sem alelnök.
  | | Ön mint vendég nem küldhet be hozzászólást.
denes bartalis
Felhasználó
Hozzászólás: 6
graphgraph
 
Válasz:Hogyan tovább Nagy-Küküllő? - 2011-02-04 01:40 Hat felhaborodasod,jogos es megsem!A tortenetben vannak nem valos dolgok pl az egyesulet ha jol tudom akkor regebbemn alakult esetleg a kopjafan elolvashatod!
A karokatonak nem csak a Nagykukullo videket leptek el hanem a Kiskukullo es a Maros videket!Tiltott vad ez a dog,elnok alelnok takaritono SENKI nem loheti ez van!Es ha tenyleg teni akarsz akkor ne lazitsd a horgaszokat HANEM GYUJTS ALAIRAST ES BIZONYITEKOKAT(fotok,filmek stb)amit be kuldhetsz a kepviseloknek hatha adnak kilovesi keretet.Ne SIRANKOZZ,tegyel valamit en is alairom!
  | | Ön mint vendég nem küldhet be hozzászólást.
korruptka
Felhasználó
Hozzászólás: 1
graphgraph
 
Válasz:Hogyan tovább Nagy-Küküllő? - 2011-02-04 04:47 Igazad van demeterlevike95! Az igazgató és az alelnök mindent megtett annak érdekében,hogy ide csalogassa a kormorán (kárókatona) madarakat.Elárulták a Nagy- Nagyküküllő társulatot elmondták nekik,hogy itt rengeteg hal van ezen a területen valóságos" haldorádó."a kaja biztosítva télire.Ez nem volt elég,úgy értesültem,hogy arra is képesek voltak ezek a vezetők,hogy biztosítsák halevő madarakat,hogy szabadon garázdálkodhatnak. A román vadászati törvény védett madaraknak nyilvánítja őket,ezért itt nem fognak rájuk lőni.Mivel látom,hogy "1995-n" születtél a múlt évszázadban és nagyon frissen visszaemlékezel az 1970-s évekre, akkor is és most is súlyos börtönre ítélték azokat akik engedély nélkül a vadakra lőttek orvvadászoknak nyilvánították .Hiába ezek a vezetők nagyon félnek a törvény szigorától,inkább betartják azokat,micsoda népség!
Ui.Máskülönben a fogalmazásod túlérett, a tájékozatlanságod az a korodnak megfelelő.
  | | Ön mint vendég nem küldhet be hozzászólást.
Ferenc
avatar Felhasználó
Hozzászólás: 84
graphgraph
 
Válasz:Hogyan tovább Nagy-Küküllő? - 2011-02-04 05:41 Sajnos a Kormoránok máshol is veszélyt jelentenek, nem is kicsit, de amíg EU bácsi nem engedi lőni, addig megkötnek érte.

Százmilliók csúsznak le a kormorán torkán

Szeged - Ökológiai katasztrófával fenyeget Európa-szerte a kormoránok elszaporodása. A védett madár védett halakat is eszik, és már nálunk is nagyobb kárt okoz, mint a szabálytalanul horgászó, halászó ember. A Fehér-tói gazdaság tavaly már 8,4 milliós kárt írt a kormorán számlájára. Az Európai Parlament szerint sürgősen lépni kell, és a megoldás az ellenőrzött vadászat.

A szabálytalanul horgászó, halászó embernél most már sokkal nagyobb gondokat okoz a hallal foglalkozó cégeknek, egyesületeknek a kárókatona elszaporodása. A jelenség azért is kínos, mert a védett madarat szinte már csak a törvény védi, egyre kevesebb pártfogója akad a természet közelében élő emberek körében. Pedig húsz-harminc éve még más volt a helyzet.

- Ifjú madármegfigyelőként boldog voltam, amikor Mártély közelében megnézhettük a fészküket, akkoriban csak ott, és a Kis-Balatonnál lehetett ilyet látni - mondja Láda Gáspár, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke.

Ma viszont tizennyolcezer kormorán fészkel Magyarországon, telente pedig duplájára nő a populáció az északról lehúzódó csapatokkal. Az európai állományt 1979-ben még csak 50 ezerre becsülték, 1995-ben már 650 ezer volt belőlük, 2001-ben 900 ezer, ma másfél millió. Elszaporodásuk fő oka az, hogy Hollandiában és Dániában - ahol fokozottan védett - októbertől a költő- és nevelőhelyeken csökken a táplálékmennyiség, így a madarak évről évre elindulnak a halban gazdagabb területek felé. - Nagyon jól és szervezetten halászik. A mi megyénkben Atkán, a Maty-éren, a Gumison, a Keramiton, a sándorfalvi tavon, a Fehér-tavon és természetesen a Tiszán látható, kisebb tavakra nemigen húzódik le - mondja Láda Gáspár.

A liba nagyságú, fekete madár tollazata nem vízhatlan, ezért nagy kalóriamennyiségre van szüksége ahhoz is, hogy szinten tartsa testhőmérsékletét. "Napi fogyasztását" a szakirodalom hetven dekára teszi, ez évente két és fél mázsát jelent fejenként. A 20-30 dekás halakra vadászik, vagyis az utánpótlást eszi meg. Nagyon szereti a drága süllőt, amiből méretes példányokat is elnyel.

A halgazdaságok fölkészültek a kormoránokból. Azt állítják, évente 3500 tonna halat esznek meg a madarak. De nemcsak a megevett hal számít veszteségnek, hanem a megsebzett is - a kampós, hegyes csőr csípése nyomán ugyanis utat találnak a hal szervezetébe a kórokozók, amelyektől a bőr és a pikkely mellett a nyálka is védene. Emellett a telelés közben folyamatosan zavarászott halak nagyon legyengülnek tavaszra, ép bőrrel is könnyebben megbetegednek.

De nemcsak a horgászok, a haltenyésztők veszteségéről van már szó, hanem ökológiai kárról is: a kormorán számlájára írják bizonyos ritka halak, így Magyarországon a kecsege fokozatos eltűnését is. Úgy hírlik, a madár a kisebb tavakból, patakokból teljesen kieszi a halat.

A halgazdálkodók szerint a megoldás a "hatékonyabb gyérítés" lenne - magyarán a puska. Bár a madár védett, a zöldhatóság ad engedélyt a gyérítésre, nemrég a Szigetközben, illetve a Közép-Tisza vidékén is vadásztak rájuk. De ez nem egyszerű feladat, mert a madár tartja a lőtávolságot, nem engedi közel magához az embert. A fészkét pedig nem szabad háborgatni.

Évről évre vadásznak rájuk a Fehér-tavi halgazdaságban is - gyakorlatilag zérus eredménnyel. Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy míg 2001-ben 4,5 millió kárt írtak a kormoránok számlájára, 2005-ben már 6,8 milliót, tavaly pedig 8,7 milliót. Ezt az összeget az egységnyi területen előforduló madarak száma és az ismert fogyasztás alapján számolják ki, a zöldhatóság azonban vitatni szokta az összeget. Sztanó azt mondja, hogy bár évről évre gyérítenek, a madarak száma folyamatosan nő. A kiskormoránra - ami egy másik faj - nem szabad lőni, pedig ez is szaporodik: 2005-ben egységnyi területen még 18-at számláltak a madarászok, tavaly pedig már 224-et.

Túlnépesedés

A kormoránok "túlnépesedésének" ügye tavaly júniusban az Európai Parlamentben is terítékre került. Markus Pieper képviselő indítványát minden képviselő aláírta, eszerint az Unióban konkrét megoldási tervre van szükség, "mivel a helyi kezdeményezések mindeddig kudarcba fulladtak". Azt szeretnék, ha a törvény lehetővé tenné a kormoránok ellenőrzött vadászatát. Az Európai Parlament úgy foglalt állást: a kormoránok állományát elfogadható szinten kell tartani, és meg kell találni az ökológiai egyensúlyt.

Az állam nem vállal érte felelősséget

A magyar jogszabályok a kormoránt 2001 óta az "Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok" között tartják számon. Eszerint eszmei értéke ezer forint, és a kárókatonát a természetvédelmi hatóságnak úgy kell kezelnie, mintha védett faj lenne. A törvény szerint egyes esetekben adnak engedélyt korlátozott számú példány elejtésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kérdésünkre azt írta, "az állam nem kívánja vállalni a madárfaj esetében az általa okozott károkért a kártérítési felelősséget." Hozzáteszi: "azon dolgoznak a szakértőink, hogy annyira enyhítsék a riasztás/ritkítás engedélyezését, amennyire csak az EU-s normák betartása mellett lehetséges".

Forrás: Délmagyarország
Bakos András
  | | Ön mint vendég nem küldhet be hozzászólást.
redfish
Felhasználó
Hozzászólás: 2
graphgraph
 
Válasz:Hogyan tovább Nagy-Küküllő? - 2014-09-16 12:49 Nem egyedi eset,ugyanez történt a Maros,marosvásárhelyi szakaszán
  | | Ön mint vendég nem küldhet be hozzászólást.

 

Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Vadászat
Élménybeszámoló
Vadászatszervezés
Vadételek
Írások
Külföldi vadászutak

REKLÁM

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


REKLÁM
d-log.jpg

Legfrissebb fórumtémák
Új apróhirdetések
Cikk hozzászólások
Erdélyi Horgász © 2006-2008 - Minden jog fenntartva | Készítette a 2DESiGN | Catalog Web